Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 4. szám - A kártérítési sajtójog a bírói gyakorlatban

176 Tovább maga a törvény nem is megy, hanem részletes rendelkezések helyett széleskörű minisztori felhatalmazásokkal dolgozik. A törvény ezen alapvonása mellett még kiemelendő néhány más, ugyancsak vezető szempont is. Elsősorban feltűnő az a következetesség, amelvlyel z egész eljárásból a bírói fórumot kizárni törekszik és e szándékát sikerrel keresztül is bájtja. Másodsorban érdekes megfigyelni azt a vezetőhelyzetet, ' amelyet a törvény minden egyes pontján és rendelkezésében a pénzintéztek javára alapít. Végül szembeötlő az a mérlegelési szabadság, amelyet a törvény az eljárás körül működő egyes szerveknek és alakulatoknak az eléjük kerülő esetek eldöntésénél biztosít. A törvény részletes ismertetése és kritikája e sorok keretében el nem fér, — erre lapunk hasábjain még visszatérünk. Annyi kétségtelen, hogy bár a törvény által bevezetett földteherrendezés alapelgondolása igen szellemes, az a hitelező gazdasági köröknek még igen súlyos gondokat fog okozni, aminek folytán az agrárhitel jövendő alakulására való végső kihatása még egyelőre legalább is problematikus. Dr. GJ. A. A hitbizományi ügyekben követendő eljárás módosítása. A hitbizományi jog jelenlegi irott szabályai (az 1862 október 9-én kelt 15.742. sz. iidvari rendelet és az 1869 április 7-én kelt hitbizományi eljárási rendelet) nem tartalmaznak ex asse szabályozást a hitbizományba felvett egyes vagyontárgyaknak a hitbizományi kötelékből való kibocsátásáról. Ha tehát a hitbizományi birtokos akármilyen nyomós okból a hitbizományhoz tartozó valamely vagyontárgyat, például ingatlant értékesíteni kivánt volna, úgy erre az idézett rendeletek maguk csak azt a módot adták (1862. évi rendelet 16. §-a), hogy az ingatlan hitbizományi jószág az érdekeltek meghallgatása és a bíróság jóváhagyása után tőkévé változtatandó, amelynek egyharmadát a rendelet 18. §- szerint a hitbizományi birtokos ugyancsak a bíróság jóváhagyása mellett felvehette. Ezek mellett az irott jogszabályok mellett kifejlődött egy oly gyakorlat, amely a hitbizományi vagyontárgyak felszabadítását az államfő jóváhagyásával lehetővé tette. Volt azonban egy eset, amidőn a hitbizományi ingatlanoknak a hitbizományi leltárbót való törlését irott jogszabály engedte meg: az 1921:XLV. t.-c. 15. §-ának utolsó hekezlése, még pedig abban az esetben, ha a hitbizományi ingatlan után kivetett vagyonváltság fieztése földrészlettel történt. Az igazságügyminiszter a most megjelent 10.130. 1931- I. M. számú rendelettel a kérdést egész terjedelmében szabályozta. Hitbizományi vagyontárgynak a hitbizományi