Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 4. szám - A kártérítési sajtójog a bírói gyakorlatban

166 tésre is, tehát a bűncselekményen kívül a polgári bíróság által megítélhető kártérítésre is. Végül a St. 55. §-ának perjogi rendelkezéséből is arra következtet a Kúria, hogy a sajtójogi kártérítési felelősség csak bűncselekmény esetén és csak a büntető bíróság által alkalmazható. Az 55. §. azt rendeli, hogy a büntető bíróságnak módot kell nyújtania arra, hogy mindazok, akiket vagyoni kötelezettség terhelhet, nyilatkozzanak erre vonatkozóan. Egy ilyen szabályra szükség van a büntetőperben, mert hiszen ennek szereplő személyeit a Bp. 13. §-a kimerítően felsorolja és ezek közt nem említi a kiadót, sem a nyomdászt, mint ilyent, amikor t. i. nem ellenük emelték a vádat. így meg kellett mondani, hogy a büntetőperben ezeket is meg kell hallgatni, ha szólni akarnak, sőt perorvoslati jogot is ad nekik a sajtótörvény, ami szintén nem volna lehetséges ily külön kifejezett rendelkezés nélkül, minthogy a Bp. kimerítően sorolja fel a perorvoslatra jogosultakat is. Mindez fölösleges a polgári perben, ahol csak arra lehet ítéletileg kötelezettséget róni, akit a kereset, megtámad. Ha a felperes nem irányozza keresetét a kiadó vagy a nyomdász ellen, ezeknek ítéleti kötelezéséről szó sem lehet. Ám a St. 55. és 56. §-ából arra következtetni, mintha a kiadó és a nyomdász csak büntetőperben volna kötelezhető a St. 40. §-a értelmében, teljesen elfogadhatatlan álláspont. A sajtójogi kártérítési felelősségre nem vonatkoznak a sajtóeljárás szabályai, melyek csak büntetőeljárási szabályok. Nem lehet tehát alkalmazni a polgári bírónak a St. 55. §-át, mely szerint hivatalból kell értesíteni a főtárgyalásról azokat, akiket vagyoni kötelezettség terhelhet a sajtódeliktum körül. Ez a hivatalból való értesítés a büntetőperben azért szükséges, mert a kiadó és a nyomdász szubszidiárius felelőssége nemcsak kártérítési igényre, hanem a pénzbüntetésre és a bűnügyi költségre is kiterjed, tehát közjogi természetű igényre is, mely felől a sértett nem rendelkezhetik. Magát a kártérítést illetően a sértett a büntetőperben is kijelentheti, hogy nem kívánja a kiadónak és a nyomdásznak szubszidiárius kötelezettségét megállapíttatni, mert hiszen ez a kártérítés keretében magánjogi igény s így a sértett rendelkezésének kétségtelen tárgya. Ilyenkor a büntetőbíró csak a pénzbüntetés és a bűnügyi költség tekintetében mondhatja ki a szóbanlevő szubszidiárius vagyoni felelősséget. A polgári perben csak a kártérítésre és a perköltségre, tehát kizárólag magánjogi természetű követelésre szorítkozik a kiadó és a nyomdász szubszidiárius kötelezettsége, ez tehát csak akkor válhat aktuálissá, ha a fel-