Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 4. szám - A kártérítési sajtójog a bírói gyakorlatban

161 kan kiemelték az irodalomban. Szerencsére a hiánynak van egy majdnem tökéletes orvossága. Ez az, hogy a. biztosítónak, (aki lehetőleg ue állami intézet, hanem magánvállalat legyen), meg kell adni a jogot, hogy i biztosított vétkessége esetén visszkeresettel élhessen az utóbbi ellen. A magánbiztosító majd jobban kikutatja a károkozó vétkességét, mint azt a bürokratikus igazságszolgáltatás tudja lenni, s ezzel a preveneié) hatékonysága ismét helyre lesz állítva. (Folytatjuk) A kártérítési sajtójog a bírói gyakorlatban. Irta: Bálás P. Elemér A Kúria élesen különböztet aszerint, hogy büntető ítéletet hoztak-e vagy sem, és ettől teszi függővé a külön sajtójogi kártérítési szabályok alkalmazását. Ha büntető ítéletet hoztak, a kártérítésre a külön sajtójogi szabályok irányadók a Kúria szerint. Ha nem hoztak büntető ítéletet, csak az általános magánjogi kártérítés szabályai nyerhetnek alkalmazást, mondja a Kúria. (1929. IX'. 25. P. VI. 7622/1927., 1929. XII. 5. P. VI. 983/1928., 1930. I. 10. P. VI. 2190/1929., 1930. Y. 29. 1930. Y. 22. P. VI. 3579/1928.) Minthogy a tárgyi felelősség súlyosabb, mint a vétkességen alapuló felelősség, fel kell vetnünk a kérdést, hogy ennek a szigorúbb magánjogi felelősségnek büntető ítélettel kapcsolatba hozása logikus-e.' Logikus lehetne akkor, ha a sajtóbűncselekmény miatt hozott büntető ítélet nem volna független a vétkességtől, ha tebát több kellene a sajtóbűncselekmény miatt való elítéléshez, mint az okozatosság, ellenben a magánjogi felelősség ;i vétlen kárra is kiterjedne. Ám a sajtóbüntetőjogi felelősség szintén független a szándéktól, a gondatlanságtól, és pusztán a sajtóbeli funkción alapul. A Kúria felfogásából tehát éppen az az illogikus követkemény folyik, hogy amikor valakit formális sajtóbüntetőjogi felelőssége alapján büntetésre ítélnek, akkor szintén vétkességre tekintet nélkül még kártérítéssel is tartozik, ellenben mikor megbüntetéséről bármely okból nem lehet szó, akkor kártérítésre csak vétkesség alapján lehet kötelezni. És ehhez még azt is meg kell gondolni, hogy sajtódeliktum miatt bűnösség nélkül meg^ lehet büntetni nemcsak a szerzőt, hanem a kiadót is. Mármost elfogadható-e az az eredmény, hogy a kiadó vétkesség