Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)
1931 / 4. szám
160 kat s a. teherkocsik bizonyos fajait pedig teljesen kivegye a törvény rendelkezései alól. Ez az ilyetén rendezés, melynél minden bizonnyal közrejátszott' az a távolabbi gazdasági ok is, mely az automobilipar protegálásában áll (aminek a szigorí tott felelősség természetesen árt), semmiképp sem állja ki a kritikát. Bármennyire fontos is egy gyáripar a nemzeti gazdálkodás szempontjából, erre is áll a fent elsőnek kiemelt gazdasági-utilitárius elv: minden gazdálkodás maga kell, hogy viselje a megvalósításával járó áldozatokat. Nagyon nagy árát fizetné az iparfejlesztésnek az a társadalom, mely pusztán ezért a célért eltűrné, hogy felelőtlen (mert garanciaképtelen) elemek feleslegesen'jussanak abba a helyzetbe, hogy gépjárműveikkel embertársaik életét és vagyonát veszélyeztessék. Ezért a. legmodernebb törvényhozások a másik irány felé tájékozódnak: kényszerrendszabályokkal biztosítani, hogy az üzembe kerülő gépkocsik felelős gazdái adandó esetben meg is tudjanak felelni kártérítő kötelezettségüknek. E rendszabály a kötelező balesetbiztosítás, mely nélkül a rendőri hajtási engedély el nem nyerhető. Ebben az intézkedésben van először egy jó adag prevenció, (t. i. a megbízhatatlan elemek kiküszöbölésére, kik a díjat nem tudják fizetni), uralkodó azonban benne mégis a kárfelosztás gondolata, mely szerint minden automobilokozta kár végeredményben az összes automobiltulajdonosok egyetemére hárul viszsza. így aztán széles nemzeti keretben valósul meg az eszme, hogy az automobilüzem okozta kárt az automobilüzem fedezi. Hogy a termelésre szolgáló autópark igyekezni fog a biztosításból eredő terheit az árakba bekalkulálva továbbhárítani, az nem zavarja ezt az elvet, hisz ez esetben is a terhet végsőleg az autóforgalomban érdekelt fogyasztó veszi át. Minden olyan korlátozás, mey a kárviselésnek most, vázolt folyamatát zavarná, (értem a kötelező biztosítási s kártérítési öszszeg maximálását), káros és elvetendő. Azonban amennyire szembeszökően kívánatos a kötelező biztosítás rendszere: egy nagy hiánya mégis van, s ez az, hogy hatásában ellentétes a prevenció elvével: lankasztja, ennek hatékonyságát. A biztosított ugyanis abban a tudatban, hajlamosabb lesz a könnyelmű kezelésre, ami a nehezebben megfogható büntetőjogi felelősség fennmaradása mellett is jelentősen csökkenti a megelőzés hatályát. Ezt a szempontot már m-