Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 4. szám

152 A tárgyi felelősség cseleit szokás nálunk is u Hímetektől átvett elnevezéssel egybefoglalólag okozati felelősségnek (Kausalbaftung) nevezni, szembeállítva, ezt a, vétkességi felelősséggel (Schuldhaftung). Kz az elnevezés, mint az másutt7 kimutattam, tökéletesem ugyanabban a hibában szenved, melyet imént a veszélyes üzem tana ellen felhoztam, t. i., bogy logikátlan és félrevezető. Logikátlan, amennyiben a vétlen felelősség alapjául és a vétkestől megkülönböztető kritériumául az okozást jelöli meg, holott a valóság,^ (melyet bizonyítani sem kell, annyira, szembeszökő), az, hogy az okozás mozzanata a vétkes felelősségnél épúgy megvan, mint a másiknál, így tiszta logikai botlás azt a tényállási elemet, mely. mindkét esettel feltétlenül közös, a kettőt elkülönítő és az egyik részére névadó kritériumul használni fel/ Félrevezető, mert azt a hitet kelti, mintha, az u. n. „okozati" felelősség alapja csakugyan az okozás lenne, holott egyáltalában nem az. Az okozás önmagában véve soha, semmiféle felelősség megalapítója nem lehet, hanem az okozás mögött mindig feltalálható valamely jogpolitikai motivum, mély az okozó felelősségét valóiában megalapozza. A feladatép ezt vagy ezeket a jogpolitikai motívumokat megkeresni, miután ilyenül azt, amit az eddigi elmélet a resni, miután ilyenül azt, amit az eddigi elmélet a veveszélyesség kritériuma címén kínált, mint üres, értéktelen princípiumot, nem fogadtuk el. Szerintem két ilyen alapvető motívumot, két törzsrációt lehet megkülönböztetni, melyre az összes többi részletargumentumok, melyeknek az irodalomban se szeri se száma," visszavezethetők: az egyik a prevenció a megelőzés, a másik a gazdaságilag méltányos kárelrendezés posztulátuma. Az első arra törekszik, hogy kár lehetőleg egyáltalán ne, vagy minél kisebb számban következzék be; a 7 Verschuldensprinzip 21. s k. 8 Terminológia szempontjából az „okozati" felelősség megjelölés helyett (szemben a vétkessel) egyelőre nem tudnék jobb kitételt ajánlani, mint a „vétlen" vagy „tárgyi" felelősség elnevezést. Ezek ugyan (különösen az első) keveset mondanak az általuk fedett felelősség lényegére vonatkozólag, de legalább azt a keveset helyesen mondják. 9 Dezső Gyula Az obj. kártérítés tana e. könyvében 263. lap 2. j. harminchárom (!) ilyen magyarázó „elméletet' sorol fel!