Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 4. szám

153 másik arra, hogy ha már bekövetkezett, (ami emberileg elkerülhetetlen), akkor észszerűen, a gazdasági elvek figyelembevételével rendeztessék. A két princípium sorrendje is ugyanez. Első a prevenció, mely ha. sikerül, nincs szükség a másikra. A súrlód ások, összeütközések megelőzésére való törekvés az emberi társasélet békés rendjének, sőt egyáltalán lehetőségének alapprincipiuma, azért ez az elv parancsolólag követel magának első helyet az egész kártérítési jog megszervezésében. Ezt az ('Ivet szolgálta és szolgálja teljességében a vétkes felelősség is. Hisz mire másra, volna jó a vétkes károkozás megterhelése felelősséggel, mint a megelőzésre? Csak az a. baj, hogy a vétkesség elve ezt a célt hiányosan, tökéletlenül szolgálja. Hiányossága abban áll, hogy oly labilis, a kétségtelen szemlélet előtt elvont, belső, lelki, gondolati ismérvvel, a vétkességgel, operál, melynek jelenlétét vagy hiányát a leggondosabb bírói mérlegelés sem tudja mindig pontosan megállapítani, mert az kívülről fel nem ismerhető lelki mozzanatokon nyugszik. Ebből bizonyosan lazaságra, felületességre, kényelmességre való hajlandóság képződhet ki a cselekvőnél, mely hatásában a felelősségnek csökkenésére s a vele járó erőfeszítések, elővigyázati törekvések elhanyagolására vezet. Ez a jelenség mutatkozhat mindenekelőtt a törvényes, sablonos gondossági mérték elhanyagolásában abban a feltevésben, hogy sem az ellenfél, sem a, bíró nem fogja ezt érzékeltetni, még kevésbbé bizonyítani tudni ill. bizonyítottnak elfogadni. A helyzet ugyanis itt különösen kedvező az alperes szerepét játszó [cárokozóra, mert hisz a károsult felperes a bizonyítási szabályok játéka szerint csak akkor tud keresetével boldogulni, ha bizonyítja nemcsak a kár tényét, de az alperes vétkességét is. Éz utóbbi tekintetben pedig az alperes a helyzet minden előnyét élvezi, mert hisz ő saját tényében forog, melynek minden mozzanatát jól ismeri, így ezt a tényállásismeretét könnyen kihasználhatja, ellenfele rovására, saját magatartásának kedvezőbb színben való feltüntetésére, annál inkább, mert viszont az ellenfél igen gyakran teljesen idegenül, ismeretlenül áll a tényállás részleteivel szemben, s a károkozó egyén magatartását teljességgel képtelen ellenőrizni annak helyes vagy hibás volta szempontjából. Ez az állapot, melyét a németek találóan Beweisnotstandnak kereszteltek el. Például10: az automobil által halálra gázolt egyén tartásra jogosult hozzátartozójának kel-