Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 3. szám - Közszereplés és személyiségi jog

K. ad. II. A felperes ugyanis azzal az állíásával, hogy a köz­gyűlésen szavazók, nem mint a jegyzőkönyv feltünteti: 4937 rész­vényt, hanem ennél 1200-zal kevesebbet képviseltek, lényegében azt panaszolta, hogy a megtámadott határozat meghozatalában olyanok is résztvettek, akik nem voltak részvényesek, már pedig az ily értelmű megtámadás a határozat érdemére, nem pedig alak­szerűségére vonatkozik. Mégis helyesen utasította el a fellebbezési bíróság a felperesnek ez irányú megtámadási keresetét. A felpe­res ugyanis nem állította, hogy a közgyűlésen tényleg megjelent részvényesek és az általuk képviselt részvények számbavételével a közgyűlés nem lett volna határozatképes és hogy figyelemmel a határozat egyhangúságára, a nem kifogásolt részvényesek szava­zatával az érvényes határozathoz megkívánt többség nem éretett volna el. Ilyen körülmények között pedig a közgyűlési határozat megtámadására nincs ok, miért is a felperesnek a fellebbezési bí­róság e tárgyú döntése ellen irányuló felülvizsgálati támadása alaptalan. .... ad. IV—V. Végül helyesen utasította el a fellebbezési bíróság a felperest arra a megtámadási okra fektetett keresetével is, hogy a közgyűlés az igazgatóságnak és a felügyelő bizottságnak a felmentést megadta, annak a közgyűlésen történt megállapítása dacára, hogy az igazgatóság könyvek vezetéséről nem gondosko­dott. . . . Mint a fejben ÍV. a. . . . Habár tehát a részvénytársaság a K. T. 25 §-ánál fogva könyveket vezetni, az igazgatóság pedig a K. T. 198. §-a értelmében a könyvek rendes vezetéséről gondos­kodni tartozik: sem a törvényben, sem az alapszabályokban nincs olyan rendelkezés, amely szerint a közgyűlés a felmentést megta­gadni volna köteles, ha az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság tagjai terhére e téren mulasztást észlel, vagyis a közgyűlés elha­tározási szabadsága — a fent említett kártérítési igények érintése nélkül — e részben nincs korlátozva. A felmentés megadásával tehát a közgyűlés sem a törvényt, sem az alapszabályokat nem sértette meg, és így a felperesnek e tárgyú felülvizsgálati panasza is alaptalan. (1930. dec 16. — P. IV. 5904/1929.) 80. Kt. 256. §. — Árkülönbözet követelése. — A vevő a teljesítésben késedelmes eladó ellenében a Kt. 356. §-ának 2. pontjában megjelölt árkülönbözetet kártérítés gyanánt ak­kor is érvényesítheti, ha előzőleg fedezeti vételt nem kötött. (K. 1931. jan. 7. — P. VII. 6177/1929.) 81. Vasúti árufuvarozás. — A bírói gyakorlat értelmé­ben csak a nyitott szerkezetű kocsikkal kapcsolatban nyer­hetnek alkalmazást a N. E. ama rendelkezései, melyek a nyi­tott kocsi használatával járó veszélyekből eredhető károkért való felelősség alól mentesítik a vasutat. A kenderkóc termé-

Next

/
Thumbnails
Contents