Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 3. szám - Közszereplés és személyiségi jog

60 előterjesztése előtt a felek között a szerződésen kívül sem jött létre megegyezés. Ilyen körülmények között és tekintettel arra, hogy a kötbérkikötést tartalmazó szerződéses megállapodás szoros magyarázatu, nem lehet szó arról, hogy az alperesek a szerződés 8. pontja alapján kötbérrel sújtassanak azért, mert a szerződésben nem szabályozott közös irodahelyiség kérdésében a felperesek kívánságáhzo nyomban hozzá nem járultak. Az anyagi jognak megfelel ennélfogva a fellebbezési bíróságnak az a döntése, amely a felpereseket kötbér követelésükkel, nemkülönben az ennek érvényesítését célzó perrel egyesített, cégbejegyzésre irányuló, de a költségre leszállított per költségeinek megfizetése iránt indított keresetével elutasította. (1930. nov. 26. — P. IV. 3775 1929.) 79. Kt. 174., 179., 187., 198. §. — Közgyűlés. — Könyvvezetés. — igazgatóság felmentése. — I. Az a kérdés, hogy a részvénytársaság felügyelő bizottságának a jelentését ki írja alá, és íiogy a közgyűlésen ki elnököljön, kétségtelenül a jelentés, illetve a közgyűlés alakszerűségeire vonatkozik: a közgyűlési határozatnak ezeknek az alakszerűségeknek a megsértése miatt történt megtámadása tehát a Kt. 174. §-ának második bekezdésélten megszabott határidőben érvényesítendő. — II. Néma közgyűlés alakiságára vonatkozó kérdés az, hogy a közgyűlésen szavazati jogot gyakorlók a jegyzőkönyvben feltüntetett számú részvényt képviseltek-e. — III. A Kt. 187. §-ának második bekezdése nem a közgyűlésnek, hanem az igazgatóságnak teszi kötelességévé annak a körülménynek csődnyitás végett az illetékes törvényszékhez való bejelentését, hogy a társasági vagyon a tartozásokat nem fedezi, de a törvény nem kötelezi a közgyűlést arra, hogy az említett esetben az igazgatóságot a csőd kérésére utasítsa. Nincs tehát törvényes indok annak a közgyűlési határozatnak a megsemmisítésére, amely csupán a társaság felosztásának kimondását, nem pedig a csőd kérését tartalmazza, habár a közgyűlés megállapítása szerint a részvénytársaság vagyona a tartozásokat nem is fedezi. — IV. A felmentés megadása, amely egyéb károsultaknak az igazgatóság tagjai ellen a. K. T. 189. §-a alapján, a felügyelő bizottság tagjai ellen pedig a K. T. 196. §-a alapján érvényesíthető kártérítési igényét egyáltalában nem szünteti meg, a közgyűlésnek olvan joga, amelyet belátása szerint gyakorolhat. — V. A törvényben nincs olyan rendelkezés, amely szerint a közgyűlés a felmentést megtagadni lenne köteles, ha az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság- terhére a könyvvezetés terén mulasztást észlel.