Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 3. szám - Közszereplés és személyiségi jog

54 ki akkor, ha a bírói árverés az üzletátruházás elpalástolására szolgált, vagy ha az árverési vevő az árverés kieszközlése körül a felperes jogainak kijátszása végett csalárd módon járt el. K. A felülvizsgálat alapjául szolgáló és e részben meg nem támadott (Pp. 534. §.) ténymegállapítás szerint az ebben a perben nem szereplő ifj. A. János a felperesek adósa — aki I. rendű alperestől vásárolta vendáglői üzletét és ezt az ettől az alperestől, ennek házában bérben bírt üzlethelyiségben folytatta és aki a „W. Borkereskedelmi Részvénytársaságitól (melynek vezérigazgatója: és összes részvényeinek tulajdonosa az I. rendű alperes) hitelben borokat vásárolt, — ezer részvénytársaság részére az I. rendű alperes kezéhez már fennállott és jövőben még keletkező adósságai biztosítására tényleges tartozásait messze meghaladóan kétszázmillió koronáról kiállított általa aláírt váltót adott át azzal a megállapodással, hogy a részvénytársaság ezt a váltót peresítse és ennek alapján vagyonára foglalást vezessen, de ennek keretében a többi hitelezőnek követeléseivel szemben biztosítsa sógorának az üzletbe adott 20—30,000 000 koronát kitevő hozományát. További ténymegállapítás, hogy ifj. A. János az említett váltó alapján a részvénytársaság által ellene a valóban fennállott tartozása erejéig vezetett kielégítési végrehajtás során kitűzött árverés megtartása előtt a végrehajtási zár alá vett ingóságokat leltár mellett átadta az I. rendű alperesnek, ez tőle átvette a kulcsokat és 30,000.000 koronát fizetett neki, az árverésen megvette a vendéglői berendezést, és ezt fiának a II. rendű alperesnek adta át, aki ott ugyancsak vendéglői üzletet folytat. Erre a tényállásra való tekintettel sikerrel támadják meg a felperesek a fellebbezési bíróságnak az üzletátruházás fenn nem forgását megállapító és ebből folyóan az alperesek felelősségét kizáró állásfoglalását. Ugyanis ... Mint a fejben La....; viszont ... Mint a fejben II. a.... Minthogy pedig a már az eddigiekben megállapított azok a ténykörülmények, hogy az adós ifj. A. János az I. rendű alperessel való megállapodással a tartozásait messze meghaladó összegű váltót adott az ennek az alperesnek tulajdonában levő említett részvénytársaságnak és ugyanebben a megállapodásban üzleti hitelezőinek mellőzésével sógorának az üzletbe fektetett hozományát biztosította, — nemkülönben azok a tények, hogy az I. rendű alperes már az árverés előtt átvette ifj. A. Jánostól az üzletet és ennek felszerelését, az üzletet az árverésig zárva tartotta, az árverésen az üzleti berendezést megvette és átadta a családi összeköttetésénél fogva vélelmezendően az előzményekről tudomással bíró fiának, a II. rendű alperesnek, aki vendéglői üzletét azonnal megnyitotta és tovább folytatja, — kapcsolatban a fellebbezési bíróság által jelzett álláspontjánál fogva ki nem derített felpere-