Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 3. szám - Közszereplés és személyiségi jog

138 delésekről) igazán találó példa erre az az eset, amidőn a félbolond perlekedő pártfogó ügyvédjét nem menti fel a bíróság a képviselet ellátása alól, bármennyire képtelennek is találja az ügyvéd az ügyet). Ezek közé a stereotip fejezetek közé tartozik a vagyonfelügyelői és tömeggondnoki kirendelések méltányosabb kiosztása iránti ősrégi panasz is; mert bármily kicsiny is az esetek többségében az átlagos kereset, ami egy-egy ilyen kirendelésből várható, mégis sok esetben jóleső segítség, viszont manapság a kirendelés sokszor oly ügyvédnek jut, aki erre igazán nem szorult rá, sőt talán tehernek is érzi a közmegbízatás elintézését. A kamara szépen kidolgozott javaslatot terjesztett az igazságügyi kormányhoz, amely bizonyos kategóriák feállításával igyekszik a közmegbízatások igazságos elosztását biztosítani, sajnos, azonban kevés a reményünk ahhoz, hogy a jövő évi jelentésnek már nem kell ezzel a problémával foglalkoznia. A kamara fegyelmi ügyei az 1930. évben is nagyjában ugyanazok a keretek közt mozogtak, mint az előző évben. Bár igen nagy (969) a beérkezett panaszok száma, az egymásután következő rostállások következményekép mindössze 213 esetben keletkezett vádhatározat és ha azt látjuk, hogy a fegyelmi tárgyalás eredményekép 46 felmentéssel szemben csak 91 esetben hozott a kamara marasztaló ítéletet: megállapíthatjuk, hogy a beadott panaszoknak mintegy 10 százaléka szokott alaposnak bizonyulnia, ezek közül is jiz esetek felében (43) a legenyhébb büntetési tételt, a feddést alkalmazza a zsűri, úgy, hogy végeredményben konstatálni kell, hogy szigorú cenzus mellett is csak igen ritka esetben akad olyan kollega, aki megfeledkeznék az ügyvédi hivatás alapját képező etikai követelményekről. A kamara ítélkezésének szigorúságát és egyúttal méltányosságát az is bizonyítja, hogy a Kúria fegyelmi tanácsához fellebbvitt ügyek nagy többségében az elsőbírói ítélet helybenhagyatott és az ítélet körülbelül ugyanoly számú esetben súlyosbíttatott, mint ahány esetben a kir. Kúria leszállította a büntetést. A jelentésnek a kamara beléletét regisztráló adatközlésekhez magas jogászi nívón szerkesztett értekezésszeru fejezetek járulnak, amelyek legfelsőbb bíróságunknak magánjogi, hiteljogi, perjogi gyakorlatait ismertetik, úgyszintén beszámolnak a kartelügy, részvenyjog, békebíráskodás és az adóügy terén jelentkezett reformtörekvésekről. Itt meg kell 'jegyeznünk, hogy aligha osztja az ügyvédtársadalom zöme a jelentés ama