Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 3. szám - Közszereplés és személyiségi jog

139 kijelentését, (19. oldal) hogy „a békebíróságok létesítését igazságszolgáltatásunk egyik legsürgősebb feladatának tekintjük", mert, sajnos, meglehetősen vegyes érzelmekkel viseltetünk ezzel az intézménnyel szemben, amely különösen a vidéken könnyen felboríthatja a hivatásos bíráskodás jól bevált gyakorlatát. Dr. Frankéi Pál. Az Ügyvédek Reformszövetségének februári tagértekezletén dr. Szalay Zoltán üdvözlő szavai után a Szövetség részéről dr. Varannai István elnök és dr. Vészi Mátyás szólaltak fel. A vendégek közül dr. Gerlóczy Endre, dr. Krámer Emil, dr. Kováesy Dénes és dr. Kertész Adolf mondtak nagy tetszés mellett beszédet. JOGÉLET A Civiljogászok Vitatársasága ez évi első ülését február 18-á.o. tartotta meg dr. Meszlényi Arthur elnökletével, amelyen dr. Vági József tartott előadást „A jog átrendszerezése" címen. Az előadó szerint nemcsak elméletileg fontos az a kérdés, helyes-e a jog mai rendszere, hanem gyakorlatilag is, mert a jognak új és megfelelőbb rendszerbe való öntése teszi áttekinthetővé, a jelenleginél könnyebben elsajátíthatóvá a jogot. Hogy a jelenleg általánosan észlelt panaszoknak nem a jogszabályok mennyisége, hanem azok rendszertelensége z oka, kitűnik onnan, hogy míg a magánjog rengeteg szabályát könnyűszerrel elsajátítjuk, addig a terjedelemre nézve sokakl kisebb, azonban kellően nem rendszerezett speciális jogágak anyaga sokkal nehezebben megy át a köztudatba. A jelenlegi jog rendszertanának alapvető hibája, logy ma a jognak mint egésznek rendszere nincs, csak egyes jogágak vannak, amelyek a töbibekre alig vannak tekintettel. Ezek a jogágak a maguk anyagát sem rendszerezik egységes elvefe szerint; míg a magánjog általános része, dologi és kötelmi joga absztr a k t is m é r v e k szerint osztja be a matériát, addig már a családi és örökösödési jog egyes életviszonyok köré (az ember halála, a család) koncentrálja az anyagot és tárgyal dologi (tulajdonszerzés öröklés által, özvegyi, hozományi haszonélvezet) és kötelmi jogi intézményeket is. Az életviszonyok (resszortok) köré való csoportosítás kizárólagos például a közigazgatási jogban. Az eljárási jogok rendszerezésénél kevés gondot fordítunk arra, hogy a polgári és büntető per közös elemeit kiemeljük és megtaláljuk mindkét perrend fogalmi kapcsolatát a perenkívüli és közigazgatási eljárások szabályaival. Mind-