Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 3. szám - A gyermekek, fiatalkorúak és nők védelme a munka jogában

111 met részvényjogi reformmozgalomnak egyik főindító oka, amely a német tervezet intézkedéseinek sorozatát eredményezte, nevezetesen a tőkehalmozódás és a nyomán járó vállalati összekapcsolódás- és fonódás nálunk vagy még alig bir nagyobb gazdasági jelentőséggel, — vagy ha igen: alig érett még meg a törvényhozási intézkedésre. Ellenben az elszegényedéssel kapcsolatos jelenségek, aminők a törpe társaságok, a kis névértékű részvények, a részvények elaprózásának kérdése, stb., stb. fokozott figyelmet érdemelnek. De mindez csak gyanítás. A döntő és hangsúlyozandó az, hogy a világon szerteszét található részvényjogi reformmozgalmak csak annyiban hasznosíthatók nálunk, amennyiben szempontokat adnak a gazdasági tények kivizsgálására. Az elsődleges feladat azonban e tények gondos, alapos és a jogászi teremteni-vágyástól mentes vizsgálata. S ha mindez megtörtént, csak akkor lehet dönteni abban a kérdésben, hogy mennyiben kell reform! Mindenki tudja, hogy K. T. részvényjogi részében elavult, hogy részvényjogunk ma már a bírói gyakorlatban és nem a törvényben él, — azonban ez nem szabad, hogy idegen intézmények átvételére befolyásoljon bennünket. A gazdasági életben éppenúgy, mint a nemzeti élet egyéb területein, a jelenségek mélyen benne gyökereznek egy hosszú fejlődés kialakította talajban, amelybe új intézményeket az alap kivizsgálása nélkül beleültetni botorság volna. Tehát először a gazdasági élet vizsgálata s csak azután a konzekvenciák levonása. S ha a vizsgálat során a vállalati igazgatók fizetése s a részvényesek osztalékigénye között okozati kapcsolat találtatnék, úgy a jogi és gazdasági közvélemény e megállapítás nyomása alatt gyorsan meg fogja találni a helyes viszony megállapításának útját. Dr. Huppert Leó. A gyermekek, fiatalkorúak és nők védelme a munka jogában. A Budapesti Közlöny 1931. évi január hó 28-iki számában meg-jelent a kereskedelemügyi miniszter 150.443 1930. K. M. sz. rendelete, amely az 1928:V. t.-c.-nek (mely az iparban, valamint némely más vállalatnál alkalmazott gyermekek, fiatalkorúak és nők. védelméről szól) 1—3, 8, 12—16, 18—20, 22—24 és 30. §§-ait 1931. évi július hó 1-től kezdve életbelépteti. A rendelkezések egy része vonatkozik általában úgy a gyermekre és fiatalkorúra mint a nőre, — más része pedig különösen a három közül valamelyikre.