Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 3. szám - Észrevételek a kényszerlikvidációs rendelethez

102 úgy tetszik) csatolni kell az „uj hitelezőknek" az adós által aláírt jegyzékét. ^ A kérelem előterjesztését hitelezői határozat hozatalának kell megelőznie (jelen §. 2. bek.). A határozatnak ki kell terjeszkednie az értékesítés idejére és módozataira is. V. ö. erészben fent a Kfszr. 3. §-ánál I. alatt. IV. A Kfszr. 4. §-a értelmében előterjeszthető értékesítési kérelem teljesítésének anyagi előfeltétele az, hogy az adós az egyesség teljesítésében késedelemben van vagy az egyesség megkötése után oly tények derülnek ki, amelyek az adott gazdasági helyzetet is mérlegelve nagymértékben valószínűvé teszik, hogy az adós egyességi kötelezettségeit teljesíteni nem fogja. Vájjon az eltérő dikcióval a Kfszr. a. 3. §. bek. hasonló rendelkezésétől eltérő ténybeli előfeltételeket is kívánt-e jelezni: kétséges. Nem hinném jelesül, hogy a Kfszr. itt ki kívánta volna zárni, hogy a bíró az adós üzleti viszonyait is mérlegelje, hogy a „gazdasági helyzet" és az „adott gazdasági helyzet" és a ,nagymértékben valószínű" között valami szándékolt eltérés állana fenn, végül, hogy az üzleti eredmény kiemelése a 3. §-ban és ennek mellőzése a jelen §-ban valamit jelentene. Az anyagi ténybeli előfeltételeket tehát a két esetben azonosoknak tekintem. V. Az adóst a tárgyaláson eskü alatt hallgatja ki a bíró afelől, minő uj követelések keletkeztek ellene a Ke.-eljárás megindítása óta. Vallomására a bíró az adóst meg is esketheti, de a megesketést mellőzheti is. Az eskü alatti kihallgatásnak nyilván az a célja, hogy az uj követeléseket a felosztásnál a Kfszr. 7. §-ában foglalt rendelkezések értelmében figyelembe lehessen venni. Ezért kell az OHE-nek, a vagyonfelügyelőnek és a hitelezőknek alkalmat adni a tárgyaláson arra is, hogy az uj követelések ellen kifogással élhessenek. Az ilyen kifogásolt vagy egyébként vitás vagy bizonytalan uj követelésekkel éppúgy kell elbánni, mintha régiek volnának (Kfszr. 6. §. 2. bek.), csak a felosztási kulcs tekintetében van különbség (Kfszr. 7. §.). Persze az adós eskü alatti vallomása, mint a. követelés fennálltát és öszszegét eldöntő egyedüli bizonyíték nem megnyugtató. Az egyességi bíró erészbeli álláspontja nem is res judicata a követelés érdeme tekintetében, amire nézve nyitva áll a per rendes útja. A felosztásnál azonban mégis az dönt, vájjon a bíró a követelés fennálltát valószínűnek tartja-e és mily összeg erejéig (Kfszr. 6. §. 2. bek. .a végén), mert ha nem: nem rendeli el annak biztosítását, az adós vagyonát szétosztják és a hitelező legjobb esetijén egy papiros-ítéletet kap. Fontos tehát itt