Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - A törvénykezés egyeszerűsítéséről szóló törvény rendelkezéseinekaz eddigi gyakorlatban mutatkozó nehézségei és sérelme

26 gyűlést tartozik összehívni. Helyes ez az állásfoglalás a fellebbezési bíróság- ítéletében felhozott indokokon felül azért is, mert az említett rendelkezés a részvénytársaság- vagyoni helyzetéről nemcsak a részvényesek, hanem a hitelezők tájékoztatását is célozza; már pedig a hitelezők tájékozódását meghiúsítaná, ha az összes részvényesek a cégbíróság nyilvánossága elé nem kerülő családi határozattal, közgyűlés nélkül határozhatnának a társaság további fennállása vagy feloszlása felől. A panaszlottnak a fellebbezési bíróság vonatkozó döntése ellen intézett támadása tehát alaptalan. Alaptalan a panaszlottnak az idézett §. második bekezdésében foglalt rendelkezés megszegésében vétkesnek történt kimondásuk miatt előterjesztett támadása is. Hazai jogunk tételes szabályai közé az újabb jogfejlődés során a csődönkívüli kényszeregyesség intézménye is felvétetvén, az említett második bekezdését most már akként kell ugyan érteni, hogy az igazgatóság az ebben a rendelkezésben foglalt kötelességének eleget tesz a csődönkívüli kényszergyességi eljárás megindításának a kérésével is. Ámde a kir. törvényszék ítéletéből a másodbíróság által is átvett tényállás szerint akkor, amikor a részvénytársaság a esődönkívüli kényszeregyességi eljárás megindítása iránt 1025. évi szeptember hó 10-én folyamodott, végleges mérlege szerint 283,800.000 korona vagyonával szemben tartozásai 680,201.669 koronát tettek ki. Ebből pedig arra is figyelemmel, hogy a panaszlottatk vallomása szerint a tartozások a folyamatosan felgyülemlő kosztkmiatokból állottak elő: kétségtelenül az állapítható meg, hogy a részvénytársaság a csődönkívüli kényszeregyességi eljárás megindítását nem kellő időben, vagyis nem nyomban annak észlelése után kérte, hogy a társasági vagyon a tartozásokat nem fedezi. Minthogy pedig a Kt. említett §-ának rendelkezése szerint a csődnyitás, vagy a fent kifejtettek értelmében a csődönkívüli kényszeregyességi eljárás megindítása iránti kérvényt az igazgatóság tagjainak nyomban be kell nyujtaniok, mihelyt arról győződnek meg, hogy a társasági vagyon a tartozásokat nem fedezi: az említett rendelkezés megszegésének minősül a kérvény elkésett benyújtása is, mihez képest nem ugyan az ítéletben felhozott okokból, hanem a most kifejtetteknél fogva helytálló a másodbíróságnak az a döntése is, amellyel a panaszlottaknak vétkességét a többször idézett második bekezdésében foglalt rendelkezés megszegése miatt is megállapította. Nem helytálló végül az I. rendű panaszlottnak arra alapított semmiségi panasza sem, hogy igazgatósági tagságáról 1926. évi június havában lemondott, mert ez a lemondás az I. rendű panaszlottnak fentebb kiemelt mulasztása után következvén be, a mulasztásért való felelősségének elhárításara nem alkalmas. (1930. dec 3 — P. IV. 6291 1929.) 41. Kt. 241. §. Szövetkezet igazgatósági tagjával kötött szolgálati szerződés. — A Keresk. Törv. 186., 188. ós 241. §-ai