Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - A törvénykezés egyeszerűsítéséről szóló törvény rendelkezéseinekaz eddigi gyakorlatban mutatkozó nehézségei és sérelme

25 évi április hó 28. napján tartott közgyűlés pedig- ezt a jelentést tudomásul vette és elfogadta. A 3. és 4. alatti jelentés és jegyzőkönyv szerint ugyan az igazgatóság és igazgatótanács azt a határozatot hozták, hogy azokat, akik a nyugdíjigényüket perrel érvényesítették, — köztük felperset is — a nyugdíj felemeléséből kizárják. Minthogy azonban ez a határozat a közgyűlést. megelőzőleg hozatott, de a közgyűlés elé nem terjesztetett ós a közgyűlés ilyen tartalmú határozatot nem hozott: SLZ igazgatótanács határozatával szemben a közgyűlésnek, mint a részvénytársaság legfőbb szervének később hozott határozatát kell kötelezőnek tekinteni. Ezért megfelel az anyagi jognak a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy alperest a 100 százalékra felmelt nyugdíjban marasztalta. (1930. dec. 2. — P. II. 2319/1929.) 39. Kt. 160. §. 2. bek. A társaság- nevében eljáró személyek felelőssége. — A Kt. 160. §. 2. bekezdésének az a rendelkezése, hogy azok, kik a bejegyzés és kihirdetés előtt a társaság nevében eljárnak, személyesen és egyetemlegesen felelősek, csupán a részvénytársasági jogi létezése előtt kötött ügyletekre vonatkozik és pedig csak arra az esetre, ha a célba vett rt. nem létesül vagy ha a tényleg utóbb létesült ? t. nevében és részére kötött ügyleteket jóvá nem hagyja. Amennyiben azonban a tervbe vett rt. megalakult, bejegyeztetett és véghezvitt jogcselekményeket akár kifejezetten akár konkludens tényekkel jóváhagyja, elesik annak szüksége, hogy a. jogi létezése előtt nevében eljárt egyének személye* felelőssége áliíttassék előtérbe, hanem annak helyébe a létezését megkezdett társaság kötelezettsége lép. (K. 1930. nov. 25. — II. 4535 1930.) 40. Kt. 187. §. Igazgatóság kötelességei. — I. Az igazgatóság az alaptőke felének elvesztése esetében az u. n. családi részvénytársaság közgyűlését is köteles összehívni. — II. A kényszeregyességi eljárást az igazgatóság nyomban annak észlelése után köteles kérni, hogy a társasági vagyon a tartozásokat nem fedezi. K. A részvénytársaság igazgatóságának közgyűlés összehívási kötelességére nézve a Kt 187. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezés nem tesz különbséget a részvénytársaságok között abban a tekintetben, hogy azok ú. n. családi, azaz olyan rószvénytársaságok-e, amelyeknél a részvények összessége egy család tagjainak a kezében van, vagy pedig egyéb részvénytársaságok; he1 lyes ennélfogva a kir. ítélőtáblának az a jogi álláspontja, hogy az ily családi részvénytársaságok igazgatóságát is kötelezi az említett §. első bekezdésében foglalt az a rendelkezés, hogy ha a társaság alaptőkéjének felét elvesztette, az igazgatóság azonnal köz-