Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - A törvénykezés egyeszerűsítéséről szóló törvény rendelkezéseinekaz eddigi gyakorlatban mutatkozó nehézségei és sérelme

8 560/a. hrszám alatt felvett ingatlanra C. 49. és 50. sorszám alatt előjegyzett s C. 56. sorszám alatt bekebelezett jelzálogjog, — amely azzal a szöveggel jegyeztetett be a telekjegyzőkönyvbe, hogy „a jelzálogjog 0.03 zürichi korona jegyzés alapján számított háromszázhatvannyole millió nyolcszázhatvanötöt ezer hétszázötven korona tőke, ennek 1922. október 30-tól járó 5 százalékos kamatai, negyvenkét millió százhúszé ezer korona és két millió négyszázhatvanötezer korona költség erejéig az A. -j" 1. sorszámú ingatlanra és haszonélvezetére Zathureczky Márton és neje, Fülöp Borbála türjei lakosok javára elő jegyeztetik", — mily tartalmú és terjedelmi követelésnek jelzálogát biztosítja? E kérdésben a fellebbezési bíróság az ítéletében fölhozott okok alapján, a telekkönyvi rendtartás 130. §-ának a) pontjára utalva, az adott esetben helyesen állapította meg azt, hogy annak, hogy a fentírt bejegyzésben, a bejegyzett számszerű összegek feltüntetése mellett, „a 0.03 zürichi korona jegyzés alapján számított" szavak is bent foglaltatnak, a bejegyzett zálogjog terjedelmének meghatározásánál lényeges jelentősége van, mert az arra mutat, hogy a jelzálogjog számolási értékben jegyeztetett be. A számolási értéknek a megjelölésével pedig az annak alapján a teljesítéskor kiszámítandó összeg is pontosan meg van határozva, minek következtében a vitás bejegyzésnek nyilvánvalóan az az értelme, hogy a tőke és a költség címén bejegyzett összegekből minden 100 korona 0.03 svájci franknak megfelelő értéket képvisel. Kifejtett indokainál fogva helyes a fellebbezési bíróság álláspontja a részben is, hogy a kérdéses bejegyzés érvényességét, — a telekkönyvi rdts. 65. §-ának az a rendelkezése, hogy a zálogjog pénzben igényelhető követelésekre csupán számszerűleg meghatározott sommára nézve jegyeztethetik be, nem érinti, mert a külföldi valutában, mint számolási értékben kifejezett követelés is a bejegyzett követelés számszerű összegét pontosan meghatározza és mert az állandó bírói gyakorlat a zürichi valutajegyzést az átértékelésnél általában irányadó értékmérőül elfogadta s ennek nyomán a telekkönyvi rendtartás 65. §-ának is oly értelmezést adott, amely szerint a zálogjog a telekkönyvbeszámolási értéknek pénzbeli egyenértékében meghatározott követelés erejéig is bejegyezhető. E törvénykezési gyakorlat pedig az 1929. évi december hó 1-én életbelépett 1927. évi XXXV. t.-c. 7. $-a, mely a követelésnek külföldi pénznemben, vagy számolási értékben pénzbeli egyenértékében való jelzálogi bejegyzését megengedi, — nyílván nem változtatott, sőt e törvényt életbeléptető 22.0001929. I. M. számú rendelet 1. és 7. §-a a régi jelzálogokra is, a törvény rendelkezéseit kiterjesztette. Ily körülmények között a számolási értékben történt bejegyzés érvényessége s tárgyi terjedelme vitássá nem tehető. (1930. dec. 10. — P. V. 449/1930.) 11. Mt. 983. §. Harmadik személy által meghatározandó