Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1. szám - Sajtó okozta kár

8 sajtótörvényben foglalt fokozatos felelősséget arra az esetre is, ha az igény csal; a polgári perutra került, ha azt büntető elitélés nem is előzte meg? A gyakorlat erre a kérdésre legutóbb nemmel válaszolt. (K. 7622/1927.) A döntések indokai részi n-t exegetikusok, részint a szóban forgó felelősség belső természetére utalnak. Exegetikus alapon a bíróság azért nem helyezkedett a kiadó és a laptulajdonos előzetes büntető) itélet nélküli tárgyi felelősségének alapjára, mert a sajtótörvény 32. §-a a 40. §-ról, amely a fokozatos felelősség kártérítési következményét törvénybe iktatja, csupán a sajtó, bűncselekményekkel kapcsolatban szól. Továbbá, me rt a 40. §. a. kártérítést) a pénzbüntetéssel és a bűnügyi költségekkel együt.etsen emlegeti, ezekkel teljesen egyformán bánik el, amiből nyilvánvaló, hogy csakis a bűnügyi eljárásra és a biiniiyyi marasztaló Ítélettel eldöntött esetekre gondol. Belső alapon pedig a hatfározat nem látja összeegyeztethetőnek sem a polgári per, sem a, polgári végrehajtás alapelveivel azt a kövétlen végrehajtást, amelyet a sajtótörvény 40. §-ának 2. bekezdése a kártérítést illetőé)/ és azokkal szem ben is enged, akik csak tárgyi alapon: a fokozatos felelősséf/ alapján kötelesek a sértett kárát megtéríteni. És nem tartja indokolhat ónak azt sem, ami pedig a sajtótörvény 40. §. eltérő magyarázatának elkerülh( tétlen következménye, hogy t. i. a kiadó büntető itélet nélkül szigorúbb felelősség alá kerüljön, mint ily itélet hozatala után. Ezek az érvek tovább is fűzhetők. Exegetikus alapon, mert teszem a. Bp. 6. §-a a magánjogi igénynek a polgári bíróság előtti érvényesítése alatt nem a büntetőjog szabályainak a magánjogi igényre való kiterjesztését érti, hanem csak azt, hogy a polgári bíróság a vagyonjogi igény felett magánjogi szabály ok szerint döntsön. Ninlcs tehát alap arra, hogy a sajtótörvény 39. §-ának abból a rendelkezéséből, amely szerint bűncselekmény hiányában a kártérítési igényt csak polgári utón lehet érvényesíteni, következtessük, hogy ez érvényesítésnek a bűnvádi eljárásra szabott sajtótörvény 40. §-ának megfelelően és amaz elvek szerint kell történnie, amelyek a tárgyi felelősséget bűncselekmény tényállásának fennforgásánál és csakis akkor tart iái- alkalmazandónak. Belső) okok is e mellett szólanak. Hiszen egyenesen lehetetlennek tetszik, hogy a, lapkiadót, vagy a nyomdatulajidojiost előzetes büntető itélet nélkül a polgári perben tárgyi alapon tegyük felelőssé akkor, amidőn büntetőinróságaink és mindenekelőtt a magyar királyi Kúria büntető