Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1. szám - Sajtó okozta kár

9 gyakorlata és a sajtótörvény 40. §-a szerint a kártérítéssé] •egyenlő elbánás alá eső bűnügyi költséget, és a pénzbüntetést ezektől akkor sem tartja bebajthatónak, ha a tettest a bünperben ugyan bűnösnek mondták ki, de nem sajtó utján elkövetett, hanem tt tényállás szerint megvalósított más bűncselekményben mondták ki bűnösnek. Ha nincs oly tételes alap, amely a kiadó és a nyomdatulajdonos tárgyi felelősségét az 1914:XIV. t.-e. 39, §^a értelmében előzetes büntető marasztaló ítélet nélkül is megállapíthatná, ha a felhívott törvény 39. §-ának utolsó bekezdése nem mond mást, mint azt, hogy a sértett a polgári biró előtt is követelhet nem vagyoni kárt, de csak akkor és annyiban, ha és amennyiben a magánjognak a tilos cselekményekre vonatkozó vagy egyél) szabályai ezt indokolják, akkor az eset körülményei sze_ i 'nit kell elbírálni, vájjon a kiadó és a nyomdatulajdonos azért a saját, akár az alkalmazottjának a 84. számú teljes ülési döntvény alá. eső szándékos és vétkes cselekményeiért felelős-e vagy sem. Az okozatosság elbírálásánál bíróságaink a 84. sz. teljes ülési határozat alkalmazását mellőzték, amidőn a tettes által megvalósitott tényállás és a beállt kár közötti okozatosság meg nem állapitható. És pedig azért, meri nem látták fennforogni a priust a, sértő cselekmény jogellenességét (K. 7910/1927.). Ebből mindenesetre' kiolvasható az is, hogy a bírói gyakorlat itt a 84. számú teljes ülési határozatot — a tisztán magánjogi eszmekörben is — csak óvatosan hajlandó a tárgyi kártérítés alapjának mi nősíteni. 6. A nem vagyoni kár megszabásának kérdése is szóba hozandó. A biró a nem vagyoni kár megállapításánál más természetű tevékenységet fejt ki, mint a vagyoni kárt illetően. Utóbbinál csak azt nézi: beállt-e a vagyoni hátrány és mekkora az? Az erről döntő Ítélet tehát tisztán deklarativ. A nem vagyoni kárnál ellenben a felett is dönt, vájjon az adott' esetben egyáltalán méltányos-e a nem vagyoni kártérítést megadni. (Megtagadás ez alapon K. 1327/1928. sz.) Már ez is ikonstitutiv Ítélet. De ezen felül nem mindig azt vizsgálja, vájjon a cselekmény az eszmei javakbán mekkora hátrányt okozott, hanem sokszor csupán azt, vájjon az mekkora hátrány előidézésére volt alkalmas. Némely a nem vagyoni kárhoz hasonló természetű igénynél a törvény ezt ki is emeli. így az 1915: XVIII. t.-éikk 2. §ja akkor, amidéin hazaárulók vagyoni Pelelösségérö] szóí és az államnak a bűncselekményből keletkezhető kár, sérelem és egyéb hátrány megtérítése fejétje}! jogot aá a tettes vagyonára tekintet nélkül a