Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1930 / 2-3. szám - Bírói szabad mérlegelés és a házasság védelme
tóegszünik, mihelyt az tagjai jogos személyiségi érdekeivel ellentétbe kerül. Ennek ellene lehetne vetni, hogy mégis található a házasságnak olyan külön célja és értéke, amely tagjainak érdekén kivül is fennállhat, — ez a (/yennek és az ö érdeke. Azonban á gyermek érdeke ismét egy teljesen magában fennálló érdek, mert hiszen nemcsak a házasfelek, de a, házasság érdekétől függetlenül is fennáll. Ha ez nem igy volna, akkor a, gyermek érdekei megvédhetők nem volnának többéi mihelyt maga a házassági viszony szüleik kíizt megbomlott. A házasság egyik ideális célja ugyan, hogy a törvényes gyermekek életfeltételeiknek megfelelő helyzetben fejlődhessenek, de pl. maga a házassági törvény indokolása ismeri el, hogy ,.a Legtöbb esetben éppen a gyermekiek erkölcsös nevelésének szempontja követeli parancsolólag a kötelék felbontását", — ami azt jelenti, hogy a házasságnak, mint intézménynek, fennmaradási érdeke a. gyermek érdekével sem igazolható, sőt, hogy mihelyt a házasságnak, mint intézménynek a. fennmaradási érdeke a felek személyi jogainak érdekével szembefordul, akkor rendszerint egyben a gyermek érdekével is szembentalálja magát. Ugyanez a meggondolás áll arra nézve is, ha a házasságot, mint intézményt az állam jogán s az állam jogának etikai alakulataként tekintjük. Attól eltekintve, hogy minden etikai alakulat csak addig az, ameddig az etikai követelményeknek megfelel, s a másnak járó jogok meg nem sértésében áll, - - ameddig céljaiknak betöltését jeleníti s me^botránkoztalá.srn okot nem ad; — azonban az állam hatalmának, jogainak s céljainak teljes félreismerésére s teljes demoralizáoiójára vezetne az, ha minden az állam által akár erkölcsileg, akár intézkedéseiben támogatott intézmény, az egyes jogaival szemben, (méghozzá minden önálló ténylegesen kimutatható független jogi érdek nélkül) ugyan/azokat az előnyben részesítéseket követelné s arrogálná magának a jogszolgáltatástól, mint maga az állam. Mindehhez hozzávehetjük azt, hogy igaz ugyan, hogy állami berendezéseink a házasság igenlésén épülnek. Igaz, hogy HT is ezt fejezi ki, - de: éppen a HT bontó §§-ai nem a házasság fenntartásának intenciójában keletkeztek. Helytelen éppen ott igenelni egy elvet, ahol annak negálásáról intézkedik a törvény. Ezért a házasságnak, minit etikai faktornak, érdekeit az állam a törvényhozáson keresztül és jogpolitikailag annyira favorizálhatja, amennyire csak akarja, — de csak szociális eszközökkel, neveléssel s intézmények