Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2-3. szám - Bírói szabad mérlegelés és a házasság védelme

61 Ez nem ugy értendő, mintha a felek jogai a törvény intenciói előtt jönnének, de, hogy végeredményben, az állam .jogainak a respektálása mellett, az egyes magánjogi törvény, de még inkább a törvények összessége mégis az egyesek jogainak, az egyesek érdekeinek a védelmében keletkezik és főleg az egyén legszentebb jogainak, a személyiség jogainak lehető fenntartásával ellentétbe nem kerülhet értelmezése, ha a törvény eredeti célja nem ez volt. 2. Ha ezen az alapon fogjuk fel a birói szabad mérlegelés korlátait, akkor két kérdés merül fel: jogosult-e az az irányzat, amely a birói szabad mérlegelés égisze alatt a felbontást kérő felek védelme helyett a mai gyakorlatban a házasság védelmet igyekszik keresztülvinni, továbbá elérhető-e egyáltalában a házasság védelme ezen az utonf Az első kérdésre vonatkozóan a helyzet ugy áll, hogy a bíráskodás modern jogelvei szerint igenis lehetnek érdekek, amelyek közül az egyiknek vagy a másiknak a szempontjait jog szerint a judikaturának előnyben kell s lehet részesiteni, (v. ö. Beck Salamon: „Érdek és jog") hiszen az állam ezt az ebből a szempontból nem is olyan uj elvet magáravonatkoztatva már régtől fogva gyakorolja; — sőt, meg van annak is minden jogosultsága, ha ennek gazdasági analógiájára vállalatok is megkívánják, hogy vitás kérdésekben az ö speciális érdekük, ha talán nem is jobban, de legalább is annyira figyelembe vétessék, mint a velük éirdekösszeütközésbe került egyesé. (Y. Ti. Maikos Olivér: „Intézményes vállalatvédelem".) A házasság intézményére azonban egyik analógia sem áll fenn. Azok az intézmények, amelynek önmagukban önálló jogi életet élnek, (az állam, — s igy közhasznú egyesülések s vállalatok is,) amelyek tehát tagjaiktól eltekintve is ténylegesen fennállnak és hatócentrumot jelentenek, azok jogi érdekekkel is birnak, amelyeknek elismertetését követelhetik is az egyes jogainak érdeke felett vagy mellett, — de az olyan intézmények, amelyek önálló jogi életet nem élnek, önálló jogi érdekeket kimutatni tehát nem birnak, azok csak a tagjaikon keresztül élnek, érdekeiket tehát csak tagjaiknak külön-külön való, vagy összeegyeztetett érdeke alkothatja. Ilyen intézmény a házasság is. A házasságnak saját céljai nem lehetnek, létjogosultságát tagjai érdekeinek összeegyeztetett kielégítése adhatja meg: — mert tagjai személyén kiviül önálló léte nincs, egyedei megsemmisülésével (de már egyikük különválásával is) maga is megsemmisül, s ekkor át sem alakulhat s harmadikok szempontjából sem jelent többé egységet. Ezen az alapon vélt, de imaginárius külön érdekeinek jogosultsága attól a perctől fogva