Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2-3. szám - Bírói szabad mérlegelés és a házasság védelme

60 rolja, mihelyt a biró nincs tisztában a birói szabad mérlegeilés jogáiniaik korlátaival, amelyek bár szavakkal a törvényben kifejezve nincsenek, de amelyeknek irotl szabály nélküli betartására a törvény ugyanabba a birói etikába, s belátásba vetett hittel számit, mint amelyre hasonlóan irott szabály nélküli Ítélkezési intencióit bízni merte. A birói szabad mérlegelésnek vannak kori ólai s aki belátásból ezeket felismerni nem tudja, az etikailag elvesztette azt a jogát, hogy belátására, építsen a törvény, a szabályok helyett. A birói szabad mérlegelés határai lelkiek, de jogi alapokon nyugszanak. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a törvényben foglalt egyenes utasítás irányától (felek egyéniségének és életviszonyainak gondos figyelembevétele stb.) el nem térhet, de azt is jelenti, hogy a törvény és a törvények intencióinak ellent nem mondhat. A biró nem magánember és nem politikus, csak a törvény szelleme, amelynek szüksége van rá, jogosítja öt fel hivatására, s nem kívülről jövő áramlat, (jogpolitika) sem belülről jövő egyéni izü felfogás, amelyek érdekében még a törvényadta felhatalmazása ellenére sem érvényesítheti hatalmát, amely abban a percben meg is szűnne valójában birói hatalom lenni. A birói szabad mérlegelés elvének két előfeltétele van: amelyek be-nem-tartása megdönti érvényének az .értékét. Az első az, hogy a biró annyira megértse mindkét fél belső s külső körülményeit, hogy az ennek alapján hozott Ítélet a törvény s a törvények intencióinak értelmében méltányosabb legyen annál az ítéletnél, amelyet a meglevő vagy az e helyébe hozattathatott törvény betűszerinti értelmezése hozott volna létre. A másik pedig, hogy a biró a törvény értelmezésének még abban a részében sem az utasítás szószerint i értelmét tartsa lényegesnek, amely az ő szabad mérlegelési jogát írja elö, vagyis, mikor az életről van szó, éppúgy ne kerüljön elvek, mint szavak rabsága alá. Ez nem azt jelenti, hogy a bírónak ne lehessen egyénisége és meggyőződése; — ellenkezőleg: hogy csak egyénisége determinálja meggyőződését, amelyre más szuggesztív faktor, mint a törvény szelleme, ne hathasson s amely a, törvény szolgálatában csak eszköz szerepet tölthessen be. A bírónak: legyenek ideáljai s legyen világnézete; — de legkevésbé sincs joga hozzá, hogy a birói mérlegelés örve alatt ezeket lássa el állami, sőt, ami lényegesebb: jogi védjeggyel. A birói szabad mérlegelés vem öncél, hanem eszköz, és nem a birói meggyőződés kedvéért van, hanem a jelei: jogai érdekében.