Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1. szám - Magyar Magánjog mai érvényében. III. kötet két részben. Kötelmi jog

C) Perjog Szerkeszti: ifj. dr. Nagy Dezső. 38. számú döntvény. Határozat. A kielégítési végrehajtás annak a per- vagy más eljárási költségnek erejéig, amelyben a felet az ellenfél részére marasztalták, elrendelhető annak az ügyvédnek a javára is, aki az ellenfelet a marasztaláskor képviselte. 39. számú döntvény. Határozat. Ha a kielégítési végrehajtás a perköltség erejéig a Pp. (1912:LIV. t.-c.) 18. §-a alapján a pernyertes félnek az ügyvédje kéri, a végrehajtást szenvedő ebben az esetben is beszámíthatja a perköltségbe a pernyertes fél ellen korábban hozott bírósági határozat alapján megillető követelését. Mindkét döntvény fenntartja hatályban az eddigi gyakorlatot, jelesül a két határozat szövege azonos a 709. és 710 sz. elvi jelentőségű határozatokkal. Dogmatikailag mindkét döntvény elgondolása helyes: a pernyertes ügyvédet olyan hitelezőnek tekintik, akinek törvényes zálogjoga van. Meg kell tehát részére a közvetlen kielégítési jogot is adni. Jövendő magánjogunk ezt a kérdést ugy óhajtja megoldani, hogy a záloghitelező követelheti a hitelezőtől a megitélt perköltségkövetelésnek fizetésképen való reá ruházását. (M. T. K. 911. §.) Hasonlóképen megfelel a beszámitás megengedése a M. T. K. intézkedéseinek. A követelés elzálogosítása a J. szerint engedmény utján történik. (898. §.) Már most