Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1. szám - Magyar Magánjog mai érvényében. III. kötet két részben. Kötelmi jog

7 akár az adós jogállását nézzük az engedményessel szemben, (1230. §.) akár pedig analógiám a marasztalt ellenfelet olyan adósnak tekintjük, mint aki hitelezőjének (az ügyfélnek) követelését végrehajtás alá vonták (az ügyvédje javára) (1275. §.), — mindkét esetben megengedi a J. hogy az adós fennálló ellenkövetelését — még ha az más jogalapból is eredt — beszámíthassa, feltéve, hogy ezen ellenkövetelése az engedményről, illetve végrehajtásról szóló értesítés előtt jár le. (Ugvanugy a B. G. B. 392. és 406. §§.) A marasztaló birói határozat megfelel a költségek engedményezéséről, illetve végrehajtásáról (letiltás) szóló értesttésTtelv A M. T. K. által megkivánt feltételek tehát a 39-es döntvény által tisztázott compensatios kérdésnél is fennforognak. Természetesen az megint más kérdés, hogy egy alaposan kiérdemelt és liquid munkadíj behajtása továbbra is kétséges marad, azért nagyon meggondolandó lett volna: vájjon célszerűségi és méltányossági okok nem indokolják-e, hogy ennél az egész speciális természetű követelésnél (perköltség) az általános beszámítási szabályok alól kivételt statuáljunk, vagy legalább is^ a végrehajtást szenvedőt arra szorítsuk, hogy beszámitási kifogásával már a. per folyama alatt álljon elő.