Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1. szám - A kereskedelmi megtartási jog érvényesítésére vonatkozó eljárási szabályok

23 sértett volt a támadó fél, tehát ha a sértett csak áldozatja az ügynek. Végül büntetőjogilag a jogos védelem határainak menthető tullépése sem büntetendő. Az ismertetett Ítélet tényállásából kitűnik, hogy a Kuria a jogos védelmet szükségesnek találta a támadás elhárítására, tehát nem látott tnllépést, de nem állapitható meg, hogy sértett jogellenes és közvetlen támadása hozta-e alperes hozzátartozóit szorongatott helyzetbe? Magában az, hogy felperes a verekedésben részt vett;, ha nem ö közvetlenül idézte elő alperes hozzátartozóinak szorongatott helyzetét, magánjogilag még nem elég a jogos védelem megállapításához. Magánjogilag, ellentétben a büntetőjoggal, nincs jogos védelem, ha a közvetlen támadó nem a sertett volt és ha a visszaverés több volt, mint ami a támadás elhárításához szükséges volt — tehát ezekben az esetekben a cselekmény jogellenes és esetleg kártérítésre kötelez. Ha azonban a magánjogi jogos védelem fennforog, akkor helyes a Kuria álláspontja a Javaslat 1737. §-a szerint, mert a vétlen felelősség esetén is jogellenes, de vétlen sértése szükséges valamely jog védte érdeknek. Ezt a következményt nem tartom célszerűnek, a büntetőjogi szabályozás jobban megfelel a jogrend követelményeinek és a magánjogban sem helyes a méltányosságszerinti vétlen felelősséget is kizárni. Mivel a magánjogi kártérítés kérdésébe nem helyes a beszámithatóság büntetőjogi fogalmát átvinni, a Javaslat 1712. §-át igy tartom átsző)vegezendönek: „Xincs tilos cselekmény, ha a sérelmet okozó cselekmény szükséges volt avégett stb." Így a jogos védelem nem lenne tilos cselekmény, de objektíve jogellenes maradna és esetleg az 1737. §. keretén belül méltányos esetben kártérítésre kötelezne. ifj. dr. Szigeti László. YA kereskedelmi megtartási jog érvényesítésére vo= natkozó eljárási szabályok. Dr. Szende Péter Pál ..A kereskedelmi törvény kézikönyve'" c. művében a Kt. 310. §-a kapcsán jegyzetként utal a kereskedelmi és váltóügyekben követendő nemperes eljárás szabálvozása tárgyában kelt 68,300/1914. I. M. sz. rendeletre. Ha ez az utalás helyes volna, a megtartási jog érvényesitését tárgvazó eljárásra értékhatáron felül is a járásbirósági eljárás szabályai állanának (14. §. 1. bek.), a bíróság az ügy érdemében nem Ítéletet, hanem végzést hozna (16. §.). ideiglenes intézkedésnek volna helye (17. §. ut, bek.), az eljárást befejező érdemleges végzés elleni perorvoslat a felfolyamodás volna (24. §.) stb.