Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 4. szám - Közjog ellenes jogszabályszaporítások

166 szabályok preventív kritikájánál annak, hogy a termelő hivatások és a jogi kar képviselői e téren karöltve, együttesen munkálkodjanak. Jelentősége van ennek egyrészről azért, mert sokszor csak éles jogászi szemmel fedezhetők fel a törvény- és rendelettervezetekben meghúzódó mélyreható és a gazdasági életet is közelről érintő hibák, amelyeket a jogtudomány vértezetet nélkülöző gazdasági kritika vagy fel sem fed, vagy kellő mélységgel és argumentumokkal megellenezni nem képes. De másrészről jelentősége van a karöltött munkálkodásnak azért, mert a mai ügyvédellenes irányzatban különösen fentos, hogy az ügyvédi testülettel összeforrott termelő hivatások, megismerjék közelről azt az önzetlen közhasznú tevékenységet, amelyet az ügyvédi kar reprezentánsai a magyar jog és különösen a gazdasági jog épségének és helyes irányba való kiépítésének megóvása érdekében kifejtenek. Az ankétet dr. Varannai István nyitotta meg magasszárnyalású bevezetővel. E bevezetőben rámutatott az utolsó években elhatalmasodott törvényalkotási lázra, amely nem alkalmas az állami tekintély tiszteletének és a törvények iránt érzett respektusnak ki mélyítésére. Irányadó követelményként állította fel, hogy a sok és ennek folytán sokban elhamarkodott jogszabály helyébe a kevesebb, de jobb törvény alkotásnak jelszava lépjen. Az elnöki megnyitó után dr. Glückstlial Andor előadó ismertette a törvénytervezet perjogi rendelkezéseit. A racionalizálás nézőpontjával szembeállította az igazságszolgáltatás érdekének morális posztulátumát. Ebből kiindulva vette bírálata alá a tervezet egyes rendelkezéseit. Különösen kifogásolta a hatáskörök eltolására, az ügyfelek támadó és védekező szólásszabadságának megszorítására, az ítéletindokokolási kötelesség enyhítésére, a fellebbezési fórum érvényesülésének korlátozására, a felebbezési értékhatárok rendeleti meghatározására és a bagatell ügyek másodrendű elbírálására vonatkozó tervezeti rendelkezéseket. Szembeállította ezeket azokkal az alapelvekkel, amelyek Plosz Sándor egységes nagy perrendi alkotását áthatják. Pályi Gyula előadó a tervezet perjogi intézkedéseinek gazdasági vonatkozásaira mutatott rá és részletesen foglalkozott a végrehajtási és telekkönyvi jogi szabályokkal. Kritikájában különösen a fizetési meghagyásos eljárás értékhatárának felemelését és a telekkönyvi biztosítás lehetőségének a 100 pengőn aluli követelésektől való elvonását vette bonckés alá. Dr. Szalay Zoltán előadó a bünteőjog reformjára vonatkozó novelláris intézkedésekkel foglalkozott. Részletes bírálat alá vette a tervezett jogszabályokat, a nyomozás penszakától egészen a jogorvoslatokig és élesen mutatott rá arra,