Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 4. szám - Közjog ellenes jogszabályszaporítások

hogy mily sérelmesek a tervezett intézkedések a vádelvnek és az iigyfélegyendőség elvének érvényesülése szempontjából. Az egész büntetőjogi racionalizálást köz- ós alkotmányjogi szempontból aggályosnak vélemezte és oly irányú felterjesztést javasolt, mely szerint az igazságügyi kormányzat arra kéressék fel, hogy a tervezetnek büntetőjogi intézkedéseit a maguk teljességében tekintse tárgytalannak. Az előadmányoknak előterjesztését széleskörű és nagyvonalú vita követte, amelyben egyaránt résztvettek úgy a gazdasági érdekképviseletek kiküldöttei, mint az ügyvédi egyesületek képviselői. Dr. Kemény Dezső, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, titkára felszólalásában ismertette azt a kritikai tevékenységet, amelyet a tárgyalás alatt levő törvénytervezet tekintetében a Kereskedelmi Kamara is kifejtett, különösképpen utalt a Kamara jogügyi bizottságának és belkeivskedelmi szakosztályának munkálataira. Örömének adott kifejezést afelett, hogy alkalom nyílik a gazdasági és ügyvédi érdekképviseletek vállvetett munkájára, mert ebben igen jelentős kedvezményezést lát, amelyet a jövőben is követendőnek és mélyebben kiépítendőnek tart. Egyebekben csatlakozott azokhoz az aggályokhoz, amelyeknek az előadók a törvénytervezet tekintetében kifejezést adtak. Dr. Teller Miksa felszólalásában főleg a perjogi rendelkezések gyakorlati keresztülvihetőségének kérdésével foglalkozott. E keretben részletesen összehasonlította különösen a fizetési meghagyásos eljárásra vonatkozólag a fennálló perrendi szabályokat a tervezett új rendelkezésekkel és megalapította azt, hogy az eddig fennállott harmonikus egységet a terveze sok vonatkozásban megbontja és a világos egyértelműség helyébe a kérdéseknek és problémáknak sorozatát lépteti. Dr. Káldor Imre szükségesnek tartotta annak megállapítását, hogy a törvénytervezet némely részletében helyes és célravezető rendelkezéseket is hoz. Mindazonáltal a maga részéről is csatlakozott azokhoz, akik a tervezetnek különösen a hatáskörökre és a jogorvoslati rendszerre vonatkozó újításait ellenzik. Dr. Miklós Gyula a külföldi példákra mutatott rá és kü lönösen a német jogtudomány álláspontját ismertette az ott is kísérletező racionalizálási törekvésekkel szemben. Ez az álláspont egyezik a magyar szakkörök felfogásával, mert ugyancsak fölébe helyezi a takarékossági és egyszerűsítési szempontoknak az igazságszolgáltatás és az állami tekintély épségének követelményét. Nádor Jenő, az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés titkára a külföld felé mutató gazdasági vonatkozásokra utalt. Álláspontja szerint a magyar közgazdaság a leg-