Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 4. szám - Közjog ellenes jogszabályszaporítások

165 Korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság viszonyáról tartott dr. Huppert Leó ügyvéd a Civil jogászok Vitatársaságában előadást. Részletesen ismertette, hogy az új törvény intézkedései mennyiben kötik egyszerűbb szabályokhoz korlátolt felelősségű társaság létesítését, mint a részvénytársaságét. Hangsúlyozta emellett azonban, hogy a magyar törvény a külföldiekkel szemben a törzstőke teljes befizetésével és egyéb, az alapítás körüli szabályokkal még mindig rendkívül szigorú feltételekhez köti a k. f. t. létesítését. Fejtegetésében a fősúlyt annak a tételnek bizonyítására helyezte hogy a k. f. t.-nak az 1930. évi V. t.-c.-ben megvalósított szabályozása a jelenlegi részvényjogunk mellett nem alkalmas annak az átmeneti társasági alakzatnak létesítésére, amely mozgékonyságával és rugalmasságával a személyegyesülések és tőkeegyesülések között van hivatva átmenetet létesíteni. Egyszóval: az adott viszonyok között túlszigorúnak mondotta a jelenlegi szabályozást. A túlszigorúságot az egész törzstőke egyszerre való befizetésében, a felelősségi szabályok túlzott szigorában, az apport tárgyának szűkreszabásában, a mérlegezési szabályok helytelenségében és keresztülvihetetlenségében látja. A felelősségi szabályok közül különösen kiemelte a társaságnak azért a kárért való felelősséget, amelyet az ügyvezetői és alkalmazottai az ügykörükbe eső tennivalók teljesítése közben, harmadik személyeknek okoztak. Reámutatott azokra a veszélyekre, amelyek a 84. sz. T. Ü. H.-al való ezzel a szakítással járnak. Ismertette végül a felügyelőbizottságnak szervezetét és reámutatott azokra a lényegbevágó különbségekre, amelyek a részvénytársaság és a k. f. t. felügyelőbizottsága között vannak. Kifejtette, hogy a k. f. t. felügyelőbizottsága oly súlyos felelősségi szabályok mellett lesz kénytelen dolgozni, hogy a tisztséget senki sem fogja merni vállalni. Végül a társasági tagoknak, mint hitelezőknek csődbeli hátrányos helyzetéről szólott. A törvénykezés egyszerűsítése. Az Ügyvédek Beformszövetsége 1930 március 28-án ankétet tartott a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló igazságügyminiszteri törvénytervezet tárgyában. Az ankét messze kiemelkedett a törvénytervezetek érdekképviseleti megbeszéléseinek sorábóló azzal, hogy keretében tiltakozó munkához állottak nemcsak az ügyvédi kar vezető egyesületei, hanem a gazdasági érdekképviseletük is, élükön a Kereskedelmi és Iparkamarával, az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesüléssel ós az Országos Hitelvédő Egyesülettel. Az Ügyvédek Reformszövetsége az ankétnek ily irányban való megszervezésével követendő példát mutatott, mert kétségtelen az, hogy ma fokozott jelentősége van a jog-