Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 4. szám - Közjog ellenes jogszabályszaporítások

160 kerdy Gézának a kamara közgyűlésén elhangzott indítványait, amelyek oda irányultak, hogy a kamara a hasznos (aktív) kirendelésekből befolyó jövedelmek nagyobb részét közcélra foglalja le. Meg vagyunk győződve, hogy ennek megvalósulása esetén megszűnnék minden törtetés a kirendelések iránt és akkor azután semmi nehézsége sem volna annak, hogy az igazságos elosztás a kamara autonómiájára bízassék, épúgy, mintahogy a kellemetlenséget jelentő pártfogói kirendelések is a kamara kezében futnak össze és ebből semmi baj nem támad. A kamarai jelentés szemlét tart a Budapesten működő bíróságok ügymenete felett és általában javulást állapít meg az ügyek adminisztrációjában; különösen meglepő a. haladás e téren a központi járásbíróságnál, ahol a régebbi hónapokra nyúló terminusok frappáns módon rövidültek meg olyannyira, hogy gyakran az ellenkező végletekről kell panaszkodni, mert bizonyos ügyek komolyabb előkészítést igényelnek és nyugodtabb tempóban való letárgyalást és így akárhányszor az egyik vagy mindkét félnek arra kell kérnie a bírót, hogy kissé hosszabb terminust adjon. Elvégre nem minden ügy egyforma természetű és az a helyes, ha a bíró bizonyos latitude-del tűzi ki a terminusokat, bizonyos mértékig igazodva az ügy természetéhez és a felek indokolt kívánalmaihoz; a statáriális befejezés nem mindig a legcélszerűbb, pláne amikor a fellebbezési fokon a budapesti kir. törvényszék nem egy tanácsa előtt úgyis hónapokig elintézetlenül kell az ügyeknek sorukra várniok. A kir. Kúria ügymenetéről a jelentés megjegyzi, hogy „sok a. polgári ügy hátralék". Ez kissé enyhén hangzik, a leplezetlen tény az, hogy a polgári perek egy, egy és félév előtt ritkán kerülnek tárgyalásra és így éppen a legjelentékenyebb súlyú ügyek szenvednek legfelsőbb bíróságunk túlterhelése miatt. Nyilvánvaló, hogy ad hoc felállítandó tanácsok 1—2 év alatt feldolgozhatnák a restanciát és akkor a normális állapotok helyreájlhatnának itt is. Igen szépen kidolgozott részei a jelentésnek a magánjogi törvénykönyv, a részvényjog, a kft. és a karteljogra vonatkozó elmefuttatások; viszont a perjogi reformok fejezete az értesítési idő meghosszabbításáról beszél hosszabban, ami arra mutat, hogy a jelentés szerkesztése még nem állott a készülő perjogi reform hatása alatt, amely nemcsak a szó legszorosabb értelmében vett lebontását jelentené Plósz büszke alkotásának, hanem az ügyvédi kar anyagi helyzetét is jelentős mérvben rontaná. A kétségbeesés szavai a kamarai közgyűlésen hangzottak el és e sorok írásakor értesülünk arról, hogy a fiatal ügy-