Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 4. szám - Közjog ellenes jogszabályszaporítások

161 védséget tömörítő reformszovetség is demonstrálni készül az ügyvédség létérdekeit fenyegető tervezet ellen. Az 1929. évi magán- és hiteljogi gyakorlat komoly jogi munka: a jelentés eme része áttekinti a judikatúra egész területét, de különösen a kamatkérdésben mutat rá a fennálló anomáliákra, amelyek anyagi érdekbe vágnak és azonkívül megbontják az igazságszolgáltatás egyöntetűségét is, mert most az az elv uralkodik a megítélhető kamat nagyságára nézve, hogy ahány ház, annyi szokás. A perjogi gyakorlatra vonatkozó rövid refleksziók közt nem tartjuk szerenesésnek azt a panaszt, hogy sok az előkészítő irat a járásbírósági eljárásban és hogy horribile dictu, jogi fejtegetések is találhatók bennük. Ha a, jelentés szerkesztőjének alkalma volt pl. a tömegnapokon résztvenni, láthatta, hogy azok atmoszférája és az egy-egy ügyre fordítható tényleges idő és bírói figyelem nem. mindig alkalmas az ügyek komoly letárgyalására és előkészítésére. Az ügynek, a bíróságnak és a feleknek érdeke egyaránt megkívánja ilyenkor, hogy türelmetlen tárgyalás helyett és túlrövid jegyzőkönyv helyébe előkészítő iratban mondhassa el az ügyvéd azt, amit az ügyre vonatkozólag jónak lát elmondani; a bíró legfeljebb húzza át piros ceruzával azt, amit nem tart ad rem tartozónak. Még mindig kisebb baj ez, mint az ügyek felületes és kapkodó elintézése. A kamarai jelentés eme része azok malmára hajtja a vizet, akik az előkészítő iratok visszaszorítására és ledegradálására törekednek; már pedig nyilvános előadásos fellebbvitel mellett nem kellően előkészített tárgyalások: az igazságszolgáltatás előnyére aligha válnak. Azt hisszük, hogy ezek a fejtegetések, amelyek az előkészítő irat ellen a jelentésben találhatók, nem találtak osztatlan helyeslésre a kar többségében. Dr. Frankéi Pál. A budapesti ügyvédi kamara március 2-án, vasárnap délelőtt tartotta rendes évi közgyűlését. Már a mult évben is szóvátettük, hogy a közgyűlésnek rendje nem felel meg az ügyvédi kar fegyelmezettségéhez és tárgyilagosságához fűzött várakozásoknak. Az ügyvédek, kik úgy a bírósági és egyesületi üléseknél annyi jelét adják az önfegyelmezésnek, higgadtságuknak és a vita vezetésében való ügyességüknek, éppen a kamarai közgyűlésen, mely leginkább a nyilvánosság ellenőrzése mellett folyik, csodálatosképen nem tudják a tanácskozást és tárgyalási rendet biztosítani. Bár a kamara közgyűlésén jelen voltam, később az elnöki pódium közelében álltam, arról, hogy a szónokok miről beszéltek és a közgyűlés milyen indítványok felett szavazott, közvetlenül semmit sem tudok. Lassanként oda jutottunk, hogy a kar érté-