Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 4. szám - A biztosítási végrehajtás közigazgatási eljárásunkban

149 körébe utalva, hanem magának a kötelezettségnek a megállapítása a közigazgatási hatóság diszkrecionális hatáskörébe tartozik, csak abban az esetben lehetséges a kötelezettségnek a biztosítása, ennek folytán biztosítási végrehajtás is, ha a diszkrécionális intézkedés alapjául szolgáló jogszabályban az esetleges kötelezettség biztosítása kifejezetten meg van engedve. Feltétlenül felmerül a kérdés, hogy miért éppen a diszkrécionális hatáskörbe utalt ügyeknél szorítják meg a. biztosítási végrehajtás lehetőségét fokozottabb mértékben, holott ezeknél az ügyeknél a biztosítás szüksége — természetükre való tekintettel — igen sokszor nagyobb mértékben nyomul előtérbe, mint bármely más ügynél. Nem szabad azonban elfelejtenünk azt, hogy a diszkrécionális hatáskörbe utalt ügyekben a közigazgatási orgánumok lényegesen szélesebb hatáskörben, az államcélok mérlegelésének szükségszerű átengedésével, járnak el és ezt a hatáskört tekintettel az eljáró közeg kártérítési kötelezettségének kisebb körre való szorítottságára, helytelen volna még a biztosítás kérdésének is a diszkrécionális hatáskörbe való utalásával növelni. Nem szabad továbbá elfelejtenünk azt sem, hogy a közigazgatási hatóságoknak ilyen esetekben rendszerint rendelkezésére állnak azok a rendészeti, ritkábban büntetőjogi eszközök, amelyekkel a kötelezett, vagy nem jogerősen kötelezett olyan magatartásra kényszeríthető, amellyel a kötelezettség is biztosítva van, illetve gyakrabban a további kárt okozás meg van gátolva. A diszkrécionális hatáskörbe utalt ügyek során felmerülő biztosításra ugyanis igen gyakran a bekövetkezendő kár megtérítésének biztosítása, vagy a kár bekövetkeztét meggátló cselekmények költségeinek biztosítása végett van szükség. Ilyenkor természetesen fentieken kívül tekintettel kell lennünk a kártérítés általános szabályaira is. Ha a biztosítási végrehajtás kérdését minden részében egyforma részletességgel tárgyalnók, úgy reá kellene mutatnunk arra a különbségre is, amelyet a biztosítási végrehajtás elrendelhetésére nézve, a tételességi szabályozottságon túl, az a körülmény jelent, hogy az alapeljárásben első vagy másodlagos közigazgatási jogviszony származott-e? Minél jobban eltávolodik ugyaliis az alapeljárásban szereplő jogviszony az elsődleges jogviszony formájától, annál nagyobb szerepet fognak játszani a biztosítás kérdésénél az általános magánjogi kártérítési szabályok. A most elmondottak olyan, csak teljesen általános