Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 4. szám - Vétel tulajdonjog fenntartásával a mai jogban és a M. M. T.-ban

142 bályai lesznek analógice alkalmazandók a jogi veszély viselésére is.ls Amennyiben ily akadály a vételár esedékességének időpontja után következnék be, s a tulajdon átszállása csak fizetési késedelem miatt nem szállhat át: nyilván vevőt terheli a jogi és kárveszély, mert ő a tulajdon átvételével késedelemben van. c) Ez időszakban még az eladó a tulajdonos: a vevő nem rendelkezhetik a dologgal,14 — természetesen az eladó sem feltétlenül.15 Megemlítendő, hogy a büntetőjog itt részben eltér a magánjogi szabályoktól. A vevőt nem bünteti sikkasztásért, ha a tulajdonjog fenntartással vett és elidegenített dolog vételárának legalább felét kifizette. A büntetőjog tehát a tulajdonjognak fokozatos átszállás-szerűségét ismeri, s a vevőnek mintegy részbeni jogszerzés alapján való rendelkező jogát elismeri. Mielőtt a veszély tehát átszállott volna a vevőre, ez büntetlenül továbbadhatja a dolgot. Nyitott kérdés: ha ezután véletlenül megsemmisül a dolog, visszakérheti-e a törlesztést és megtarthatja-e az ő vevőjétől kapott vételárat? d) Mindaddig, amíg föntartott tulajdonjoga alapján az eladó vissza nem követeli az eladott dolgot: a vételárat követelheti. Sőt a vételár kielégítésére a saját tulajdonában lévő, erre a tárgyra is végrehajtási zálogjogot szerezhet.10 íme tehát megengedi a joggyakorlat az idegen dologbeli jog szerzését a saját tulajdonon. Ha pedig per és végrehajtás útján egyéb kielégítési alapból 13 Más kérdés, hogy ha a vevő kénytelen az eladóért fizetni, utóbbi gazdagodás erejéig felel. L. Zsögöd Fejezetek II. köt. 90. i 22. b. je. — Egyébként v. ö. alábbi 8. pont. 14 Hacsak a felek másként nem egyeztek Kúria P. 3383— 1928. „Az a körülmény, hogy az árukat az alperesi részvénytársaságnak kereskedelmi üzletében leendő továbbeladás céljából vette meg, nem lehet akadálya annak, hogy a felperes a vételár ki nem fizetése folytán az őt megillető tulajdonjog alapján a csődtömegbe került el nem adott árúmennyiséget vagy az eladott áruknak a csődtömegbe befolyt vételár öszszegét az alperestől visszakövetelje." 15 Kúria C. II. 894/1929.: „Alperes elállási jogát fenntartott tulajdonjogára tekintettel s előzetes figyelmeztetés megtörténte után a prés karjának leszerelésével gyakorolhatta, kártérítési felelősséget involváló jogellenes magatartásnak fel nem ismerhető." Győri Tábla III. 616/1929.: Több vevőtárs a gépkocsi vételárával adós marad. Egy részük kérésére egy takarék veszi meg a gépet, s azután vevőtársuk tulajdonközösség megszüntetését kérték; elutasítás, mert a gépkocsi nem a peres felek tulajdona. 16 Joggyakorlatunk szerint ez a tulajdonjogról való lemondást nem foglalja magában. (Győri Tábla II. 138/1928. J. H.)