Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 4. szám - Vétel tulajdonjog fenntartásával a mai jogban és a M. M. T.-ban

140 szempontjából a következő: az eladó az adásvételi ügy­let megkötésekor, vagy azt követőleg rövid idő alatt átadja az eladott dolog birtokát, a tulajdonjogra vonat­kozóan pedig feltételes nyilatkozatot tesz, hogy a tulaj­don az ő minden további nyilatkozata nélkül is, az eladó­nak minden újabb jogi ténye nélkül, a feltétel bekövet­keztével automatikusan átszáll a vevőre. Ez a feltétel a vevőnek jövőbeli ténye: a vételár megfizetése. Az eladó tehát a lebonyolítási periódus hátralevő és időre túl­nyomóan nagyobb részében passzív szerepet játszik. Ami a másik szerződő félnek, a vevőnek,^ szolgálta­tási kötelezettségét illeti, ez uralja a lebonyolítási perió­dust és adja meg ennek jellegét és irányát. A vevő a vételárat rendszerint részletekben, de minden esetre egy későbbi időpontban fizeti meg. Rendszerint ez tölti ki és szabja meg egyben a második periódus idejét. A vevő kötelezettségének tehát a tulajdonjog fenntartásos vétel körében kettős jelentősége van: egyrészt jelenti a vevő­nek, mint szerződő félnek jogügyletszerű szolgáltatását, másrészt jelenti egyben a szembenálló fél, az eladó telje­sítése halasztó feltételének bekövetkezését. Két szélső időpont szabja meg tehát határképpen a második periódus zónáját. A kezdő időpont az adás­vételi ügylet megkötése, mint a kölcsönös kötelezettség megindításának forrása, végső időpont a kölcsönös kö­telezettségek teljesítésének betetőzése, avagy meghiú­sulása. E két szélső határ között kölcsönösen függnek egy­mástól a felek ügyletei, kötelezettségei. a) Az itt felmerülő egyik fontosabb kérdés a kár­veszély, periculum viselésének kérdése. A mai jog állás­pontja: a szolgáltatások kölcsönösségéből következik, hogy a két fél szolgáltatása egymástól függ; ha egyik fél — bár vétlenül — nem teljesít, a másik sem köteles erre. Mi történjék azonban akkor, ha az eladó hibáján kívül a dolog véletlenül megsemmisül, vagy jelentős értékcsökkenése következik be, a másik tulajdonjognak a vevőre átszállása előtt? Ki viseli a kárveszélyt, ami azt jelenti, hogy ily esetben köteles legyen-e a vevő mégis a vételárat megfizetni, vagy nem és illetve, ha már megtörtént a vételárnak egészben, vagy (legalább) részben való megfizetése, visszakövetelheti-e azt az el­adótól? Joggyakorlatunkban a tulajdonjogfenntartásos vé­tel elismerése után egy ideig még vitás volt, hogy a kárveszély átszáll-e a tulajdonjog átruházása nélkül is.8 H Még- Zsögöd Fejezetek II. köt. 1071. old.: „Semmi két­séget nem szenved azonban jogunkban sem az (1. Dt. 7/121),

Next

/
Thumbnails
Contents