Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1. szám - A részvényes felvilágosítás iránti igénye

16 got. Mert valójában akkor, amikor akár egy részvényesnek, a közgyűlésen való részvételtől történi; jogtalan elmést-, vagy a részvényes által szabályszerűen benyújtott indítványnak a napirendre ki nem tűzése miatt a közgyűlési határozatok megtámadhatók — ebben az egyetlen részvényes meggyőzési joga nyer eodifieatiot, a jog megsértése kap reparációt. Ha a részvényes felvilágosítást kér, — ugy ezt nem csak a maga, hanem a közgyűlés tájékoztatása számára is kéri — és a felvilágosítások megadását a többi részvényes akaratelhatározásánlak befolyásolására kéri, — az adat minidig nyomósabb érv, — mint egy elmésen kieszelt, de nem faktumokra alapitolt gondolatmenet. A felvilágosítás kérése iránti jog tehát a meggyőzési jog egyik eszköze — ennek megtagadása, a meggyőzésre való jog részleges hatálytalanítása volna. Az egyes részvényestől tehát ezt a jogot a teljes vonalon elvonni — nem lehet jogszerűnek tekinteni. Viszont a, felvilágosításra, való jogot absolut jognak tekinteni sem lehet. Súlyos gazdasági érdekek szólanak az ellen, hogy a, részvénytársaság vezetősége egy részvényes kívánságára köteles legyen minden üzleti titkát, esetleg folyamatban levő, le nem zárt ügyeit a nyilvánosság számára, hozzáférhetővé tenni — a, közgazdasági exhibilionisnmst még a vállalatinak a ,,nyilvános számadásra, kötelezett" jellege sem indokolhatja. A felvilágosításra, való jogot igenis el kel] ismerni, de enni grano salis, salvo jnre rei publicae. Ahol a részvénytársaság üzleti érdekeit veszélyezteti a felvilágosítás megadása, ott erre a társaságot józanul kötelezni nem lehet,; különben egyetlen részvény megszerzésével a konkurrenlia i (tsszhiszemüleg Indhatná ki a legbelsőbb titkokat. Ez a megalkuvó álláspont - kényszerűség. A bíróság hivatása, hogy adott esetben individulizáljon és az eset körülményei szerint döntsön: igényt tarthat-e a részvényes a kivánt közlésekre, vagy az igazgatóságnak joga van-e a. válasz megtagadására. Az individnalizálásra való utalás elkerülhetetlenül visz a perlekedésre. De prneciz szabályokat eh'ire megállapítani ezen vonatkozásban amúgy sem lehet. A bíróság feladata, hogy a helyes középutat megtalálja a részvényes egyéni jogának és a társasági autokratizmusnak nem kell szépítgetnie a dolgokat: ez az autokratismus szükségszerű és elismerendő respektálása között. B. ti. Jognyilatkozatok indokolása. Nem csupán a birói Ítéletnek, hanem a magánjogi jognyilatkozatnak is van olykor rendelkező része és indokolása. Általában véve áll ez főkép az uj jogviszonyt t<jnjmi<") kétoldalú ügyle-