Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 4. szám - Szóbeliség és irásbeliség a perrendtartási novella tervezetében

131 a jogi fejtegetéseket kizárja az előkészítésből, nemcsak félreismerése és megalázása az ügyvédi hivatásnak, melyről itt külön nem akarok beszélni, hanem lehetetlen kívánság, mert a jogi tények és bizonyítékok előadása feltételezi, hogy a. jogilag jelentős tényeket kiválogassuk, már pedig azt, hogy miért találunk egy tényt jogilag fontosnak és miért szükséges a bizonyítás, jogi fejtegetés nélkül indokolni lehetetlenség és éppen a jó ügyvéd, aki éles logikával csak azokat a tényeket adja elő, amelyeket jogi álláspontja szerint fontosnak tart, az igazi segítője a perkoncentrációnak. Jogi beállítás nélkül minden nem jelentős tényre rá kellene térnünk, ami éppen a periratok megduzzasztására vezetne. A javaslat túlbuzgóságában odáig megy, hogy az egy ívnél hosszabb előkészítő iratot magasabb illetékkel sújtja. Teljesen szokatlan illetékemeléssel hatni a pervezetésre és a felet illeték útján büntetni perjogi viselkedéséért. Ott tartunk már, hogy az egyszerűsítés jelszava miatt papirosívek szerint mérjük az igazságot? Meg kell itt röviden állapítanunk, hogy az elsőbírók túlterheltsége miatt (nem érdemi, hanem adminisztratív munkával!) a. szóbeli tárgyaláson alaposan és részletesen nyilatkozni, jogi kérdéseket megvilágítani ma nem lehet, ha elő is adjuk a jogi érveket, a bíró, kinek sok tárgyalása és technikai munkája volt már, nem tud reá figyelni, elfelejti, jegyzőkönyvbe nem veszi. Valamilyen biztosítékot kell adni a félnek, hogy szóbeli előadásainak nyoma legyen, annál is inkább, mert a fellebbezési tárgyalás és az egész fellebbezési szak, nem a per újbóli tárgyalása többé, hanem csak egy tágabb, a ténykérdésre is kiterjedő revízió. Itt jutunk el fejtegetésünk másik részéhez. A T. ismertetett, a fellebbezési eljárásra vonatkozó 22., 2ö. és 28. §-a szerint a fellebbezés alapjában megváltozott. A Pp. elképzelése szerint az elsőbírósági tárgyalás folytatása, a per újbóli tárgyalása, most az ügy előadása, mely után a felek indokolják kérelmeiket az elsőbíróság előtt történtek és a fellebbezésben és válasziratban írásban előadottak alapján. A fellebbezési eljárásban tehát főleg az iratok alapján ítélnek. Ha tehát a fellebbezés revízió jellegű, akkor kell, hogy az elsőbíróság előtt történtek részletesen rögzítve legyenek. A mai tárgyalási mód, a tervezet előkészítő iratra vonatkozó és az ítéletnek a jegyzőkönyvre való hivatkozást megengedő szakaszai mellett, és a jegyzőkönyvek rendszerinti lakonikus tartalma mellett, hogy: „felek érdemben tárgyaltak", odajutunk, hogy a fellebbezési bíróságiratok alapján ítél, amely iratok nincsenek, vagy hiá-