Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 4. szám - Megjegyzések a magánjogi kodexjavaslathoz

121 féle ügyei közül kettő, t. i. az együttélés helyének és a közös lakásnak kijelölését, a javaslat külön is kiemeli. Ügy e külön kiemelt, mint minden más „házaséleti ügyben" azonban azt is előírja, hogy a döntésre hivatott férj, elhatározásánál vegye figyelembe — a méltányosság szerint — felesége megokolt tanácsait és ellenvetéseit és ha az asszony viselné a házasélet terheit vagy azokhoz legalább hozzájárul: ezt a körülményt is mérlegelje. Miután pedig a §. a férj családfői állását nem említi, hanem kizárólag az ő „férji" minőségéről beszél: a férji hatalom kreálásának látszatát kelti fel s ezzel a teljes egyenlőséget, mely legalább elvileg a mai és a korábbi jog sarkalatos tétele volt: elejti. A férji hatalom feltételét különösen alátámasztja a §. utolsó mellékmondata, mely a házasélet valamennyi ügyében való férji szót akkor is egészen természetesnek tartja, mikor a házasélet minden terhét a nő viseli, vagy ahhoz a maga részéről hozzájárul s a kereset- és vagyonnélküli férj kitartottként él felesége vagyonán s mégis csak annyi kötelezi őt, hogy elhatározásainál az asszony tanácsait és ellenvetéseit „figyelembe vegye". Valami szokatlanul idegenszerű és a hagyományos magyar jogi gondolkozással ellentétes hangok éleződnek itt ki a codex rendelkezéseiből és eltekintve attól, hogy az amúgy is a legtipikusabb lex imperfecta köntösében megjelenő szabály pium desideriumnál aligha több: nem nyomható vissza az az érzés, hogy a 112. részletezése egyszerűen a férj családfőségét a névviselés stb. vonatkozásokkal összefűzve decretálni és a gyakorlatra bízni, hogy a. nő egyenrangú jogállásának a családfőséggel szemben is megfogható tartalmat adni megpróbálja. Törvényben megrögzíteni azt, ami a jog szempontjából a legkevésbé hozzáférhető: nem tanácsos, mert bármely, még oly erőtlen megkötés is az ilyen, szinte százszázalékig erkölcsi motívumokból táplálkozó viszonylatoknál visszás és a jog szellemével ellenkező törvényalkalmazásra vezethet. A férj családfőségének folyománya a 114. §. rendelkezése is, mely a nő névviseléséről intézkedik. Egy hézag maradt csak itt, mely egy egyszerű betoldással kitölthető volna. A férj nevét t. i. nemcsak a házas vagy özvegységre jutott nőt, hanem eventualiter az a nő is viselheti, akinek házasságát a férj hibájából bontották fel. Legfontosabb folyománya a férj családfői helyzetének a tartás kérdése. Javaslatunk ezt a témát a 113., 117., 118. és 119. i§-okban teszi rendezés tárgyává. A 113. §. a nőtartás alaptípusáról, a házasegyüttélés