Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2-3. szám - Biztosítási díj mint dologi teher

B) Hiteljog. Szerkeszti: Dr. Huppert Leó. Kényszeregyesség. A csődeljárás során érvényesem létrejött kényszeregyezség a hitelezőknek az adóstársaik és a kezesek elleni jogait nem érinti. A csődönkivüU kény szer egyezségi eljárásról szóló 1410\1926. M. E. szávai rendelet 92. §-ában foglalt rendelkezés értelmében az egyezség birói jóváhagy ásáved az adós felszabadul az egyezségben vállalt kötelezettségeken túlmenő tartozásai alól a hitelezőkkel, továbbá a kezesekkel és egyéb visszkereseti jogosítottakkal szemben. Ez a rendelkezés tehát csak a kény szer egyezségi adósnak a hitelezőkkel és illetve a kezesekkel és egyéb visszkeresetre jogosítottakkal szemben való jogviszonyát szabályozza, de a csődönkivüU kény szer egyezség joghatályának meghatározásánál nem érinti a hitelezőknek az adóstársak és a kezesek elleni jogait, mert erről nem rendelkezik, már pedig kifejezett törvényes rendelkezés nélkül a kivételes joghatályu kényszeregyezség nem értelmezhető kitérjesztőleg oly irányban, hogy a hitelezőt az nemcsak a kény szer egyezségi adóssal szemben, hanem azokkal szemben is kény szerit öleg kötelezi, akik a kényszeregyezségi adóssal együttesen felelősek a követelésért. Ezért a csődönkivüU ikényszeregyezség joghatálya, vagyis az a hatás, hogy annak jóváhagyásával a vállalt kötelezettségeken túlmenő tartozások elengedett éknek tekintendők, csak a kény szeregyezségi adósra — az adott esetben a felperesre — állhat, nem pedig azokra a váltókötelezett társakra (harmadik személyit elfogadókra) is, akii. az anyagi jog szabályai szerint a váltóbirtokos hitelező alperessel szemben a teljes váltóösszeg erejéig felelősek.