Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2-3. szám - Biztosítási díj mint dologi teher

IOJ deletet beotortiat á közel kétezer oldalra tervezett két vaskos kötet, ugy hogy ^nnek birtoka más fórrásmunkákat nélkülözhetövé tesz. Aki a két kötetet megszerzi: kényelmesen kéznél talál minden jogszabályt. Sági János kérésére: dr. Kéry János budapesti kii*, törvényszéki biró és Rojcsek Sándor kir. bet ét szerkesztő báró, ki most a központi telekkönyvi hivatalban működik, segédkezik a munka megírása körül. A két kiváló biró neve is szerepel a könyvön és igy miniden garancia meg van arra, hogy a mű a legkényesebb kívánalmakat is kielégíti, a jogászi kritikát is kiállja. A két kötetes munka bolti ára 48.— pengő. G. A. )(pr. Fürst László: Utaló magatartások. (Szladits szeminárium kiadmánya, 1929.) Megszoktuk annak konstatálását, hogy a jog releváns hatásait, megfogható, határozott és objektív erővel jelentkező tényá 11 ásókhoz füzi. Mégis vámnak tényállások, amelyekben a fél magatartása, vagy cselekedete- nem osztályozható sem a jogügyleti nyilatkozat, sem a tilos cselekmény kategóriájába — és adott esetben a jog az ilyen elvileg kötelmet nem fakasztó, de tiltottnak sem minősülő magatartáshoz mégis hatályos következményeket kapcsol. Olyan viselkedésért nevezetesen, amely valamely — esetleg nem is létező — tényállásra utal, az azt tanúsító fél a forgalom tisztessége és bizalmánál fogva helyt állani köteles, feltéve, hogy a szembenálló fél e magatartásra épitve, tett megfelelő nyilatkozatot. Mert a jog, ha nem is lehet olyan bölcs, hogy feltárja és szabályozza a lélek belsejében jelentkező folyamatokat, másfelől nem is lehet — mint könyvünk mondja. — oly naiv és gyenge, hogy ha finomabb formában ugyanaz történik, aminek más alaki megnyilatkozásaival szemben állást foglalt, szemet hunyva, tétlen maradjon. Ez „utaló magatartások" a gyakorlatban részben bizonyító tényékként, részben indiciumul jelentkeznek, de van olyan is, amely már a vélelem erejével hatva, az anyagi joghelyzetet közvetlenül konstruáló, a jogszabály tényállásbeli elemét alkotó tényként minősül. A jogfejlődés mai helyzetében .az utaló magatartások fogalmi körébe sorakoztatható tényállások nagy tömege, még csupán a felismerés, de nem az elismerés stádiumában van. PCzek az illegitim, kötetlen, de mégis jogváltoztató erővel ható tényállások, az utóbbi időkben, idegen kategóriákba elburkolva, formátlanul ott szállongtak már jogéletünk levegőjében és jogászi gondolkodásunknak elemei lettek,