Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2-3. szám - Biztosítási díj mint dologi teher

ICO előkelőbb képviselői, a gyáriparosok és bankok szindikusai jelenték meg; ott volt az előadáson Kánya Kálmán követünk és Wettstein János követségi tanácsos is. Az előadáson Franz Schlégelberger tirkostanáesos elnökölt, aki megnyuitó beszédében kiemelte Knnz Ödön professzor jelentős kodifikatórius munkásságát, amely ugy az igazságügyi, mint szakkörök előtt mindenütt ismeretes. Az előadás során dr. Knnz reámutatott arra, hogy a korlátolt felelősségű társaság intézményesítése Magyarországon első lépéseként jelentkezik eigy messzeható részvényjogi reformnak. Már eleve meghatároztatott a kerete azoknak a törpe és kisvállalkozásoknak, amelyek az eljövendő részvényjog szigorúságát elbírni nem fogják. Másfelől a kft. törvény egyúttal jelzi azokat az irányokat is, amelyek felé az eljövendő reform haladni fog. Éppen ezért előadásában az uj törvénynek főleg azon intézkedéseivel foglalkozót!, amelyek a megalkotandó részvényjog szempontjából is elvi jelentőségűek. Ilyenek a hitelezők védelmére vonatkozó szabályok, az apport, az utóalapitás és a mérlegkérdés szabályai. Tárgyalta a, kft. szervezetét, a. revízió kérdését és részletesen foglalkozott a részvényes felvilágosítás kérési jogával, e kérdés bírói gyakorlatával. A nagy tetszéssel fogadott előadás után az elnök reá mutatott arra, hogy a magyar kft. törvénynek különösen az a. rendelkezése ragadta meg ügyeimét, amely az állandó könyvvizsgálatot oly módon igyekszik népszerűsíteni, hogy a könyvvizsgálat alatt álló kft.-nek megengedi cégében a „hites könyvvizsgálat alatt" toldat felvételét. Ez a rendelkezés egymagában is rávilágít arra, hogy a magyar törvényhozó nemcsak a legnagyobb alapossággal, hanem mélyenszántó pszichikával is igyekszik a. gazdasági kérdéseket szabályozni. A részvényes felvilágosítására irányuló jogosultsága tekintetében szellemesen emelte ki Schlégelberger, hogy ő a törvényi szabályozástól sokat nem vár, mert azt ugyan a törvény kimondhatja, hogy a részvényes a közgyűlésen felvilágositásokat kérhet az elnöktől és az elnök köteles a részvényes kérdésére feleni, de hogy mit feleljen, azt a törvény nem állapithatja meg. Már pedig ő nem tud elképzelni egy olyan élhetetlen közgyűlési elnököt, aki a hozzáintézett kérdésre valamit ne felelne. Igazságszolgáltatás és napisajtó; ügyvédi reklám címmel érdekes ankétot rendezett az Ügyvédi Kör, melynek előadói ügyvédi részről dr. Teller Miksa, a sajtó részéről pedig a csillagos cikkek neves írója, Szabó László professzor voltak. Az ügyvédelőadó ékes példákkal mutatta ki, hogy gyakran mily nagyfokú jogtudatlanságról tanúskodó tudósításokkal traktálja a napisajtó a közönségét; polgári ügyekben