Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1930 / 2-3. szám - Biztosítási díj mint dologi teher
101 pedig- majdnem teljesen hallgat a krónika. Szabó László viszont a sajtónak a szuverén jogát hangoztatta, amellyel á saját szempontjából kiválogatja azt, amit érdekesnek ós közölhetőnek tart. Az ügyvéd gyakran hallatlanul érdekesnek vél oly témákat, amelyek az újságíró számára mit sem jelentenek; viszont a sajtó munkása nem egyszer tartja rendkívül érdekesnek a közönség számára azt, ami szigorúan vett jogi értelemben vajmi érdektelen. Az ügyvédi reklámozás kérdésébein Szabó professzornak az a véleménye, hogy a sajtónak joga, de kötelessége is megemlíteni a szereplő ügyvéd nevét akkor ós ott, amikor és ahol valamely eseményről és ügyről beszámolva, az illető ügyvédnek ez üggyel kapcsolatban szerepe volt. Teller Miksa is meglehetősen szabadelvű felfogást vallott e kérdésben: míg az ankét vitafelszólalói — dr. Vámbéry Rusztem, dr. Szőke Sándor, dr. Berend Béla, dr. Vas Imre, dr. Leopold Elemér — nézetei a kérdésben megoszlottak. Voltak, akik hangoztatták, hogy különösen a védelemnek gyakran igen nagy jelentőségű érdeke fűződik ahhoz, hogy a nagyközönség megtudja, ki a védő, akinél teliát például a védő tanuk jelntkezhetnek stb.; rámutattak arra is, hogy a reklámnak egyéb módjai (cirneket fitogtató telefonkönyvbejegyzés, ciintábla stb.) megengedettek lévén, miért ne értesülhessen a közönség arról, hogy egyik vagy másik ügyvéd mily sikereket ért el. Ezzel szemben a felszólalók egyike-másika rámutatott arra a kevéssé esztétikus összmüködésre. ami az informáló ügyvéd és a hálás riporter közt fennáll s aminek eredményekép egy-egy ügyvéd nevével túlontúl sokat találkozhatunk a lapok hasábjain és hivatkoztak az osztrák példára, ahol a kamara eltiltotta az ügyvédeket mindennemű sajtóinformálástól; igaz, hogy ez a határozat csak papiron maradt. Az ankét e sorok Írásakor még nem fejeződött be; a téma igen érdekes és praktikus. Azt hisszük a magunk részéről, hogy ha nem is mehetünk oly messzire, mint ahogy azt a balatonfüredi ügyvédkongresszuson Wolf Ernő javasolta, hogy í. ;. az ügyvéd nevének az újságokban szerepelni egyáltalán ne legyen szabad: mindamellett nagyon üdvös lenne, ha a kirívó 'és minden jóizlésü ember szemét sértő, valóban reklám izü harsonázásnak a leghatékonyabban elejét tudná venni a fegyelmi hatóság. Ez utóbbinak saját megítélése szerint, valóban jury módjára kell a konkrét eseteket elbirálnia. F. P. Dr. Nagy Dezső Bálint előadása Pécsett. Az Országos C'g.vvédszövetség pécsi osztályának meghívására dr. Nagy Dezso Bálint í. évi január 11-én előadást tartott A törvénykezési illetékek néhány kérdéséről, különös tekintettel a jelzálogjoggal kapcsolatos illetékekére cinime!.