Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2-3. szám - Biztosítási díj mint dologi teher

99 ralis felfogás'', amely a tettenért bűnösben is ártatlant lát? A régi iskola nem azt tanította, hogy mindenki ártatlan, akit a bíróság és amig el nem itélt; hanem azt, hogy nem a vádlott köteles ártatlanságát bizonyitani, söt a száját sem köteles kinyitni a bűnvádi eljárás egész tartama alatt, hanem ellenkezőleg a vád tartozik az ö bűnösségét beigazolni és amig ez a bíróság előtt szabályszerű eljárás lefolytatásává] meg- nem történt, addig nem lehet elitélni senkit, sőt még „bizonyítékok hiányában" sem lehet felmenteni. (Bp. 324. §. ut. bek.). Azt tanultuk, és ma is valljuk, hogy a vádlottnak: mint egyénnek szabadságjoga egyúttal a közszabadságnak is integráns része és hogy nem ..a hatóság ármánykodása" ellen küzd a vádlott és a védelem, hanem az egyéni szabadságnak a közszabadságtól el nem választható érvényesüléséért, mert ez az elv ép oly szent és ép annyira alapja az állami életnek, mint az, hogy aki az állam vagy a társadalom ellen vét, annak lakolnia kell. E két elvnek egyensúlyban kell maradnia és ezt az egyensúlyt az adott esetben az állam büntető jogáért harcoló ügyész és az egyén jogáért küzdő védelem összecsapása után a birói Ítélet állítja, helyre, amely az egyéni smbadságiiak csak annyiban és csak akkor engedi a megnyirbálását, ha a megsértett állami és társadalmi rend helyreállítása ezt megkívánja. Azt tanultuk egykor, hogy a biróság előtt az egyéni szabadság és a közérdek közt lefolyó harcban (bűnvádi per) az elvileg két egyenrangú ügyfélként- szereplő vádhatóság és védelem helyzete épen az utóbbi hátrányára súlyosabb, mert az előbbi hatósági jelleggel és jogokkal bírván, nagy előnyben van azzal a vádlottal szemben, aki gyakran és épen a súlyosabb esetekben személyes szabadságától megfosztva kell, hogy védekezzék: míg védője távolról sem bir azokkal a jogokkal, mint a vádhatóság, amelynek nagy rendőri apparátus áll a rendelkezésére, ugy látom azonban a hivatkozott cikkből, hogy ma már ez valószínűleg épen fordítva van. így jár a civil jogász, ha elmarad a kortól és megmarad annál, amit valaha régen tanult! F.P. Dr. Kunz Ödön berlini előadása a részvényjjog reformjáról. Dr. Kunz Ödönt az Internationale Vereinigung für vergleiehende "Rechtswissenschaft zu Berlin felkérte, hogy tartson előadást a magyar korlátolt felelősségű társaságról szóló törvénynek a magyar rcszvény;iogi reform irányára vonatkozó jelentőségéről. Az előadáson, amelyet a német közigazgatási biróság üléstermében tartottak, a német szakkörök leg7*