Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2. szám - A nemi erkölcs a bíróság ítélkezésében

6? ságon kiviili nemi viszony a házasság fontos társadalmi jelentőségénél fogva, nem is szólva az erkölcsi és vallási okokról, a jó erkölcsbe ütközik és társadalomellenes, a jogsegély minden igény tekintetében megadandó akkor, ha az igény érvényesítése a körülményekre való tekintettel méltányos és alkalmas arra, hogy a sértett jogi és erkölcsi rendet helyreállítsa, az okozott anyagi és erkölcsi kárt csökkentse és a jogsegély csak az esetben tagadandó meg, ha annak megadása méltánytalan és az erkölcsi és jogi sérelmet tetézné. E ruganyos elvek figyelembevételével idővel a szórványos esetekben hozott Ítéletek indokolásából ki fognak alakulni azok a jogszabályok, melyek a jogi és erkölcsi felfogásnak, az igazságnak és a méltányosságnak megfelelnek. Bíróságaink a semmiből megalkották a valorizáció rendszerét, miért ne próbálnák meg ezt a sokkal lényegesebb jogterületet is beépíteni. Itt említem meg, hogy az ágyassági viszonyban élő anya örököseinek a Kúria az ágyassági viszony tartama alatti közös szerzés vagyoni eredményét megítélte, mivel ez az igény az ágyassági viszony létesítésével és fenntartásával nincs kapcsolatban és igy nem turpis causa. (Kúria P. I. 7534/1926.) A Kúriát nyilván itt is a fent körülírt jogsugalom vezette. A házassági jog keretében a nemi erkölcsnek bírói ítéletekben való megnyilvánulásait és kérdéseit itt kimerítően nem tárgyalom. Csak egy-két határozatra hivatkozom. A debitum conjugale megtagadása nem házastársi kötelességsértés a nő részéről, ha a férfi nemi betegsége folytán fertőzés veszélyének van kitéve. (Kúria P. IV. 8585/1927.) A házastársi tartozás teljesítésének megtagadása csak akkor minősül bontóoknak, ha a házasélet legbensőbb tartalma a házastársi kötelesség szándékos megsértése folytán nem valósul meg, ellenben annak lelki depressio és súlyos gondok miatt való elmaradását nem lehet bontóoknak tekinteni. (Kúria P. III. 8315/1927.) Az általános gyakorlat szerint a nemi éritkezés által az előbbi köteiességsértések megbocsájtottnak tekintendők. E lap hasábjain már kifejtettem, hogy ez csak a körülmények mérlegelésével állapitható meg, ez felel meg a. jogi szerkezetnek, a házasság erkölcsi követelményeinek és az illetéktelen nemi befolyásolás megakadályozásának. (V. ö. Polgári Jog IV. évfolyam 173.) Az illetéktelen befolyásolás megakadályozása céljából megtámadható a házassági szerződés erkölcsi kényszer cimén, ha a férfi annak aláírása ellenében volt hajlandó feleségül venni azt, akit elcsábított és évekig házassági ígérettel hitegetett. (1563/1914. Kúria.) Az ismertetett joganyagból kivehető az az erkölcsi 5*