Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2. szám - A nemi erkölcs a bíróság ítélkezésében

ö,3 erkölcsi felfogás szerint házassági Ígéretre házasság megkötése nélkül nemileg érintkezni erkölcstelen és az marad akkor is, ha a függő viszony folytán történik ez meg, érthető, de erkölcstelen mégis. Általános jogi értelemben a nő nincs korlátozva az akaratelhatározásában, mert hiszen tudja, hogy házassági igéret ellenére erkölcstelen, amit tesz és szabadságában áll a beleegyezést megtagadni. Ugyanigy áll függő viszonynál is. Ha komoly anyagi hátránnyal való fenyegetésről van szó, akkor már a büntetőjogi cselekményt közeliti meg és az más elbírálás alá esik. A Kúria gyakorlata mégis helyes, de tulajdonképpen a turpis causa elvének áttörése. Az az érzés vezetett erre a gyakorlatra, hogy turpis causa kapcsolatok esetén is a gyengébbet, a kihasználtat, védeni kell. A jogszabályoknak és a jogvédelemnek emberinek és megértőnek kell lenniök, nemcsak azért, mert ez felel meg az erkölcsi felfogásnak, hanem azért is, mert csak igy érheti el célját: az emberi együttműködés biztosítását. Nem lehet a jogszabályoknak olyat követelni, amire az emberek általában, vagy a kort, a tényleges viszonyokat figyelembe véve, nem képesek. A jognak azt sem szabad „vogelfrei"-nek nyilvánítani, aki a jog vagy az erkölcsi rend ellen vétkezett, különösen akkor, ha vétke menthető. Ha a jog a turpis causát ugy értelmezi, hogy itt erkölcsi sérelem történt, nem törődöm vele, —• akkor nem tesz eleget annak a kötelességének, hogy jogsértés és az erkölcsi rend megszegése esetén mentse, ami menthető és igyekezzen lehetőleg a jogi és erkölcsi rendet helyreállitani. A turpis causa nem egy tilalomfa, ahol a jog hatása megszűnik, igenis a jognak közbe kell lépnie és rendet teremtenie. Helyes jogérzet vezette a bíróságokat, mikor egy alapjában véve turpis causa viszonyból eredő igénynek jogsegélyt acltak, ha azt a méltányosság és a gyengébb védelme megkivánja. A kétoldalú turpitudo esetén a gyakorlat már ezen az állásponton van és ha a méltányosság megkivánja, a visszakövetelési igényeknek helyt ad, mert sokszor „a közerkölcsi érzést éppen az sértené, ha ezt a kétoldalú erkölcstelen viszony folytán ingyenesen kapott értéket megtartaná az alperes"' (Curia P. III. 7111/1927.). Máshol a Kúria „az erkölcsi rend helyreállítása" kifejezést használja, Ezt az elbírálást a restitutiós igényeken kivül is általánosítani kellene. A turpis causa viszonyból eredő igény megítélendő, ha azzal a megsértett erkölcsig rend helyre áll, vagy az előállott kár és méltánytalanság ezáltal csökken. A magánjogi csábitásnál, de az erőszakos nemi kö-