Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2. szám - Megjegyzések a magánjogi codex-javaslathoz

V. ÉVFOLYAM • 2. SZÁM 1Ó29. FEBRUÁR POLGÁRI JOG Főszerkesztő : Dr. MESZLÉNY ARTÚR Szerkesztik: Dr. BECK SALAMON Dr. VARANNAI ISTVÁN Megjegyzések a magánjogi codex-javaslathoz. Irta: Koiosváry Bálint. Első közlemény. 1. A m. kir. igazságügyminiszter törvényjavaslatának cime: „Magyarország magánjogi törvénykönyve". Ez a cim már önmagában rámutat arra, hogy a kir. kormány az államélet belső consolidátiójának terén a feladatok egyik legfontossabbikának megoldására vállalkozott s elérkezettnek látta az időpontot arra, hogy a csonka országnak kodifikált magánjogot adva: gyarapitsa, hatékonyabbá tegye azt a vonzóerőt, mely a lelkek világában és a gondolkozás homogenitásában az ezeresztendős, integer Magyarország örök ideálja felé mutat. A jog az állam életrendje. Ennek az életrendnek igen sokfélék a vonatkozásai. De egyetlenegy sincsen közöttük, melynek gyökérszálai olyan mélyen nyúlnának bele a nemzeti lélekbe s az annak kialakulását befolyásoló tényezők közé, mint éppen azok, melyeknek meghatározása és irányitása a magánjognak a feladata. Közönségesen ugyan azt szokták tartani, hogy valamely nemzet jogrendszerének jellegét az ő alkotmányának bélyege szabja meg. Nem is vonható kétségbe, hogy kifelé minden államalkotó nemzet az ő közjogi intézményeiben éli ki magát elsősorban s a közhatalom gyakorlásának alapját, feltételeit és mikéntjét megállapító törvényei jelölik ki helyét az államok társaságában és biztosítják számára azt a súlyt és tekintélyt, melynek sem gazdasági ereje, sem általános kultúrája, sem katonai felkészültsége nem kizárólagos előfeltételei. A nemzetek befelé való életének azonban a magánjog a közjognál fontosabb tényezője s a jogi gondolkozást mód egységének és változatlanságának erősebb biztositéka. Az államok közjogi struktúráján gyökeres változásokat idézhet elő egy szerencsétlenül végződött külső háború; — alapjaiban felforgathatják azt a belső forrongások szülte 4