Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - A szerző nevének feltüntetésére való igény

15 kérdése a per vég-eldöntésének kérdésétől független, ebből folyóan nem sért jogszabályt a fellebbezési bíróságnak az a megtámadott végzésbéli rendelkezése, amely szerint a tárgyalás elhalasztására okot adó felperest már most marasztalta az alperesek részére az ezen tárgyalással felmerült költségeinek megfizetésére, a felperesnek idevonatkozó felfolyamodási panasza tehát alaptalan. (Curia 1928. június 27. — P. VII. 3291/1928.) C 02. Választott bíróság. Alaptalan az a felülvizsgálati panasz, hogy a, választott bíróság kikötésére vonatkozó megállapodás a szerződés átruházásának esetében a szerződő felek jogutódjaira ki nem hat. A bírói gyakorlat e tekintetben a kir. járásbíróságok, a szervezett választott bíróságok és a választott bíróságot kikötő megállapodásban megszabott módon alakítandó választott bíróságok között különbséget nem tesz. Ugyanis a. Pp. 767. §. ama rendelkezése, hogy a választott bíróság kikötése osak ugy érvényes, ha a felek a szerződés tárgyáról szabadon rendelkezhetnek, feltételezi a feleknek a szerződés tárgyára vonatkozó cselekvőképességét és az ennek feltételét tevő jogképességét is; vagyis jogi személynél azoknak a tényeknek beálltát, amelyek bekövetkezte előtt az létezőnek nem tekinthető. Részvénytársaság pedig annak a cégjegyzékbe történt bevezetése és kihirdetése előtt létezőnek nem tekintetik. (K. t. 160. §.) Azonban a C) alatti oly személyek között létesült, akik a szerződés tárgyáról jogképességüknél és cselekvési képességüknél fogva a. szerződés keltekor szabadon rendelkezhettek. Annak pedig nincs akadálya, hogy a szerződés tartalmához képest az erre jogosult fél azt később oly személyre is átruházhassa, amely annak létesültekor még nem bírt jogképességgel, de azt utóbb elnyerte. (Curia 1928. június 5. — P. VI. 8404/1926.) C 03. Csatlakozás valorizációs perben. A felperesek a csatlakozási kérelemben a kamatnak a kereset beadása napjától megítélését kérték. Ezzel szemben a felülvizsgálati tárgyaláson az 1928: XII. t.-C 29. §-ára utalással azt a kérelmet terjesztették elő, hogy a kamat az örökhagyó elhalálozása napjától Ítéltessék meg. Ez a kérelmük nem volt figyelembe vehető, mert az a kérdés, hogy a kamat mely időponttól jár, nem tartozik az átértékelés kérdése körébe és ezért nem esik az 1928:XII. t.-c. 29. §-ának a rendelkezése alá. (Curia 1928. június 15. — P. I. 8853/1926. C 03. A felülvizsgálat tárgyának értéke. A felülvizsgálat megengedhetősége szempontjából az az érték, amely felett a fellebbezési bíróság ítélt, csupán abban az esetben tekintendő a pertárgy értékéül, ha, a felperes erre az összegre keresetét leszállította. A jelen esetben azonban a 20.000 P tőke s járulékaiból álló követelésből 19.200 P tőke erejéig az elsőbiróság részitéletet hozott s ennek