Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - A szerző nevének feltüntetésére való igény

14 Nem sértett jogszabályt a fellebbezési bíróság', midőn annak kimondása mellett hogy az ügy nem tartozik a rendes bíróságok hatáskörébe, a Pp. 180. §. 1. pontjára alapított pergátló kifogásnak helyt adott és a pert megszüntette. (Curia 1928. június 27. — P. II. 4318/1926.) C 00. Polgári perut. Az 1893. évi IV. t.-c. 16. §-ának és az 1896. évi XXVI. t.-c. 83. §-ának a rendelkezése szerint az ádami tisztviselőket az 1893. évi IV. t.-c. és az ezt kiegészítő törvények és törvényes rendelkezések alapján megillető illetményekre való igényből folyólag az államkincstárral szemben támasztott követelésekre nézve a. határozathozatalira, minden más eljárás kizárásával, az illető miniszter, illetve az állami számvevőszék elnöke illetékes, akiknek a döntése ellen a közigazgatási bírósághoz lehet panassz;:l élni. A törvény ez alól a rendelkezés alól kivételt nem enged, s az 1896. évi XXVI. t.-c. 18. §-ának a rendelkezése szerint a közigazgatási biróság elé utalt ügyekben a törvény rendes utján orvoslás nem kereshető. A felperes keresetének tartalmából pedig nyilvánvaló, hogy felperes a kártérítési követelését az 1893. évi IV. t.-c. és az azt kiegészitő törvényes rendelkezések alapján őt mint állami tisztviselőt megillető illetményekre vonatkozó igényének késedelmes kiszolgáltatásából ugyan? de mindenesetre ebből az igényéből folyóan származtatja. A fellebbezési biróság tehát az 1893. évi IV-ik és az 1896. évi XXVI. t.-c. rendelkezéseinek helyes értelmezésével döntött akként, hogy ennek a kereseti követelésnek az érvényesítése nem tartozik polgári peruira, s ennek folytán a Pp. 180. §-ának 1. pontja és 182. §-a alapján a pert jogszabálysértés nélkül szüntette meg. (Curia 1928. június 25. — P. II. 1443/1926.) C 02. Perfiiggőség. A perújítása keresettel érvényesített tartási igény a jelen perben érvényesített tartási igénnyel egy ugyanazon családjogi viszonyon alapszik ugyan s a tartási követelés kezdőpontjának a perújításban meghatározott időponttól való eltérése mellett is az egységes tartási igénynek folyamatos része, ennek ellenére sem találta azonban a m. kir. Curia a perfüggőséget fennforgónak, mert nincsen meg a perbevitt jo,gnak azonossága, amenynyiben csak akkor lehet szó, ha mindkét perben a perbevitt jog, ugyanazon jogi tényeken alapszik s mindkét pernek ugyanazon alakban, mérvben s terjedelemben alkotja tárgyát. (Curia 1928. május 15. — P. III. 7888/1927.) C 02. Perköltség halasztás esetén. A Pp. 431. §-a értelmében a tárgyalás elhalasztására okot adó peres fél, a perbeli ellenfelének evvel okozott költségeit viselni tartozik. A fenti határozott és feltétlen törvényi rendelkezésből nyilvánvaló, hogy az itt szóbanlevő tárgyalási költségek viselésének