Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - A szerző nevének feltüntetésére való igény

8 B 021. Kereskedelmi ügyletek általában; kereskedelmi gondosság. A nem vitás szövegű letéti jegy világos tartlmából kitűnően és azzal a meghatározott kikötéssel vette át garagirozásra és pedig határozott összegű ellenszolgáltatás mellett a „G. H. vállalat" cég tulajdonosától; G. L.-tól, hogy afelett kizárólag a Letétjegy felmutatója rendelkezhet. Ennek egészen világos tartalma szerint az elhelyezett autó felett kizárólag a letéti jegy felmutatója; tehát nem okvetlenül az autót eredetileg elhelyező egyén rendelkezhetik; ez utóbbi tehát csakis abban az esetben, ha és ameddig a letéti jegy birtokában van. Az alperes cég evvel a kifejezetten vállalt kötelezettségével szembehelyezkedve gondatlanul járt el akkor, amikor a perbeli autót a letéti jegyet felmutatni nem tudó eredeti elhelyező egyénnek adta ki. Amennyiben tehát az alperesnek ebből a gondatlan ós szerződésellenes eljárásából a tényleges letétjegybirtoklos felperesnek tényleg kára származott, — amit a felperes állit az alperes pedig tagad — ezért alperes a felperesnek mindenesetre kártérítési felelősséggel tartozik (P. VI1. 3891/1928; Curia 1928. október 24-én. B 021. Ált. határozatok. Közvetitésidij kölcsönszerzésnél. Az állandó birói gyakorlat értelmében közvetítői dij csak akkor jár, ha az ügynök által közvetített ügylet valóban létrejött. Kölcsönügylet pedig akkor jön létre, ha a kölcsönösszeg leszámoltatott s azt a kölcsönt kérő felveszi. A nem vitás tényállás szerint azonban az alperes a kölcsönösszeget fel nem vette, a kölcsönügylet tehát létre nem jött s igy a felperes közvetítési dijat nem igényelhet. (P. VII. 9152/1927; Curia 1928. október 30-án.) B 021. Ált. határozatok; Kamat. A felek a perbeli adatok szerint a buzavételi ügyletből folyóan kerültek egymással üzleti összeköttetésbe, amikor pedig — külön kikötés hijján— nem lehet helye az egyébként esetleges szokásos pénzintézeti kamatszámításnak ós a negyedévi számlalezárással kapcsolatban a kamat tőkésítésének. (P. IV. 538/1928; Curia 1928. november 7-én.) B 024. Valorizáció. Alperes közli a felperessel, hogy a márkák ellenértéke nála (alperesnél) rendelkezésére áll. (Der Gegenwert wird Dir hier nach Deinem Béliében bei mir zur Verfügung stehen.) Ebből a 3) alatti levélből, főleg annak abbeli tartalmából, amely szerint az alperes fia számlájára alperes utasítására befizetett márkák ellenértéke az alperesnél a felperes rendelkezésére áll, minden kételyt kizáróan kitűnik, hogy az alperes a felperessel szemben arra kötelezte magát, miszerint a márkák ellenértékét megadja a felperesnek, más szóval, hogy az ügylet létrejöttével a felek szándéka és célja az volt, hogy az alperes aziránt vállalt kötelezettséget, mikép azt az értéket szolgáltatja vissza a felperesnek, mely értéket megőrzés végett átvett. Ennek a kötelezettségnek pedig csak abban az esetben tesz eleget, ha átértékelve téríti meg a