Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - A szerző nevének feltüntetésére való igény

6 okát képezhetik, ez okokat azonban későbbi tudomásrajutása után azonnal érvényesíti, ezekre a munkaadó az elbücsájtást jogosan alapíthatja; alperes tehát a most emiitett előfeltételek fennfogása esetén ilyen okokra visszatérhetett és-ezekkel felperesnek már megtörtént elbocsátását megindokolhatta. (Curia P. II. 331/1928. — 1928. október 3-án.) A 355. Kártérítés szolgálati szerződésnél. Jogszabály, hogy amennyiben a szolgálatadó az alkalmazottat a meghatározott szerződési idő letelte előtt jogos ok nélkül elbocsátja, a munkavállaló a szerződésnek még ki nem töltött időtartamára kártérítésként követelheti kikötött összjárandóságát, amely elvnek jogi folyománya, hogy a munkavállaló a munkaadót ily módon érő kár tlháritásáról vagy csökkentéséről gondoskodni tartozik ós amennyiben e célból ily jövedelemre tesz szert, ugy ez a munkavállaló igényébe beszámítandó. De a munkavállaló kárcsökkentő, illetve elháritó kötelez Usége nem terjed ki arra, hogy korábbi munkakörétől teljesen eltérő, előtte ismeretlen vagy korábbi működésének színvonalánál lényegesen alacsonyabb kinálkozó alkalmat is elfogadjon, hanem nyilván csak olyat, amely képességének szakértelmének megfel-1 ós amely megaláztatásával nem jár. (Curia P. II. 3311/1928. — 1928. október hó 3-án.) A 355. Szolgálati viszony áliamvasuti alkalmazottnál. A m. kir. államvasút! alkalmazottak létszámából való törlés a szolgála'i viszony megszüntetésének jogi hatályával bír, a létszámból való törlés tehát a hivatalvesztést kimondó jogerős birói Ítéletnek nem büntetőjogi, hanem magánjogi következménye, melyet az 1£ 2*3:1. t.c. 9. §-a. alapján kibocsátott 2245/1920. M. E. sztimu kormtuyrendelettel hatályában fenntartott 1919-.XV. néptörvény 6. §. 1. pontja és 11. §. értelmében az 1918. év október hó 31. napja e'.őtt elkövetett bűncselekményekért kiszabott 6 hónapot meg nem haladó szabadságvesztésbüntetésnek és a főbüntetéssel együtt, — a pénzbüntetés és az országból való kiutasitás kivételével, — a mellékbüntetésnek is kegyelemből elengedése nem érint; mert a kegyelem a büntetendő cselekménynek csupán a büntetőjogi következményeit szünteti meg, de nem hat ki annak magánjogi következményeire. (Curia P. II. 8000/1927. — 1928. október 17-én.) A 301. Közösség megszüntetése. A közösség megszüntetésének az a módja, hogy a részes az értékkiegyenlités fejében ráfizetésre köteleztessék, csak akkor foghat helyet, ha az illető ebbe beleegyezik. Beleegyezése nélkül a közösség megszüntetése céljából reá személyes kötelezettséget róni nem lehet. Ami az árverés utján való közösségmegszüntetést illeti, ennek akkor van helye, ha az idő alkalmas arra, hogy árverés utján a megfelelő vételár eléressék.