Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - A szerző nevének feltüntetésére való igény

4 kiállítása nélkül az alperesnek birtokába adta, ezzel az ingatlan haszonélvezetét a házasságra tekintettel a házassági terhek viselésének könnyítése végett a házasság fennállásának tartamára az a Ipereseknek átengedte. Az ügyletnek okiratba foglalása nélkül az ingatlan tulajdonjoga a II. r. alperest a 4420/1918. M. E. sz. rend. 1. §-a értelmében az elidegenítést magában foglaló érvényes jogügylet hiányában nem illeti, de mert nincs törvényes akadálya annak, hogy a házassági terhek viselésének könnyítésére valamely ingatlan haszonélvezete engedtetik át és nincs oly jogszabály, amely az erre vonatkozó ügylet érvényességéhez a. jogügyletnek okiratba foglalását határozza meg, — a keresetben előadott ügylet okiratba foglalás nélkül is érvényes és az alperesek ezen az alapon jogosan vannak az ingatlan birtokában. (Curia P. V. 1787/1927. — 1928. október 10.) A 303. Ágyasság és közszerzemény. Az a körülmény, hogy az ágyasság a jó erkölcsökbe ütközik (turpis causa), a kereseti követelés érvényesítését nem gátolja, mert ebből az okból csak az ágyasság létesítése és fenntartása érdekében kikötött szolgáltatás követelése van kizárva; a felperesek anyja azonban a 30 évi együttélés alatt együtt dolgozott és így közösen szerezhetett is az elsőrendű alperessel; ilyen módon előállott közös szerzeményből az egyik szerzőtársra eső rész kiadása iránti követelés pedig nem ütközik a jó erkölcsökbe (nem esik a turpis causa fogalma alá) a felperesek tehát az anyjuk és az elsőrendű alperes együttmunkálkodása folytán előállott szerzeményből az anyjuk jogán rájuk eső részt követelhetik az elsőrendű alperestől. (Curia P. I. 7534/ 1926. — 1928. március hó 8-án.) A 311. Valorizálás mértéke. Nincs jogszabály, amely az öröklési jogon alapuló követelés átértékelése mértékének megállapítását százalékszerüen ahhoz kötné, hogy a követelés annak keletkezésekor a kötelezett vagyonával milyen arányban állott s milyen arányban áll az a jogosítottnak és kötelezettnek az átértékeléskor meglevő vagyonával, — tehát ugy az, hogy a hagyomány az alperesre az öröklés megnyíltakor örökölt vagyonának értékét tekintve mekkora terhet jelentett, valamint a peresfeleknek jelenlegi vagyoni helyzete is az átértékelés mértéke szempontjából csak tájékoztató jelentőséggel bír. (Curia P. I. 2252/1927. — 1928. május hó 2-án.) A 311. Pénz értékcsökkenéséből eredő hátrány megosztása. Az 1928:XII. t.-c. 38. §-a értelmében itt is alkalmazást nyerő ezen törvény 12. §-a szerint a pénztartozás átértékelt összegének meghatározásánál minden körülményt méltányosan figyelembe kell venni és a pénz értékcsökkenéséből eredő hátrányt csak kivételesen lehet egészen az adósra róni. Minthogy a teljesítési határidő elmulasztása egymagában nem vétkes késedelem és az iratok tartalma sze-