Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - A szerző nevének feltüntetésére való igény

3 vetkeztetést nyújt arra nézve, hogy az alperes a közerkölcsökbe ütköző oly botrányos életmódot folytat, ami öt a tartásra érdemetlenné teszi. (Curia P.III. 6870/1927. — 1928. augusztus 28-án.) A 11. Közszerzeményi igény elévülése. Minthogy a kir. Curia 41. sz. teljes ülési döntvénye értelmében a közszerzeményhez való jog csak a házasság megszűnésével, válik érvényesithetővé, ennek a jognak elévülése is csak attól az időponttól veheti kezdetét, nem pedig attól az időponttól, amikor a közszerzeményi megosztás alá eső vagyontárgyat a, házastársak valamelyike szerezte. Nem lehet tehát szó arról, hogy a felperesek joga elévült volna azon az alapon, hogy az örökhagyó a házasság alatt 32 évet meghaladó időn át az ingatlanra vonatkozó közszerzeményi jogát nem érvényesítette. Ehhez képest ki van zárva az is, hogy bármelyik házastárs a közszerzeményi megosztás alá eső vagyontárgyak kizárólagos tulajdonát a másik házastárssal szemben a házasság tartama alatt elbirtokolhassa. (Curia P. I. 3218/1927. — 1928. október 18-án.) A 12. Törvénysértés utólagos házasság utján. A bírói gyakorlat által kifejlesztett jogszabály, hogy az utólagos házasság a törvényes előfeltételek mellett önmagától (ipso faeto) a szülők hozzájárulása nélkül, sőt akarata ellenére is törvényesít, de ez a jogszabály csak akkor áll be, ha azok lépnek házasságra, akik a házasságon kívül született gyermek fogamzása idejében nemileg érintkeztek és ha a nemzés idejében nem állott fenn oly házassági akadály, amely alól felmentésnek helye nincs. A birói gyakorlat szerint a házasság törvényesítő hatályával szemben a férj nincs elzárva attól, hogy a gyermek törvényességét megtámadja, azon az alapon, hogy a gyermek anyjával a fogantatás idejében nemileg nem érintkezett, de ha a férj a gyermek születése után a gyermeket közokiratban magáénak ismerte el, nem bizonyíthatja, hogy az anyával a fogantatás idejében nemileg nem érintkezett, (Curia P. III. 6495/1927. — 1928. október hó 3-án.) A 21. Épület javítása és birtokháboritás. A javítások elvégzése egymagában nem birtokháboritás. Nincs adat a perben arra, hogy a javításokat az alperes oly módon végezte, hogy azokkal birtokháboritást követett el; különösen nincs adat arra a kereseti tényállításra, hogy az alperes az egész épületnek a tetőzetét, a ház falait, épületrészeket önkényes módon lebontatott. A javításokat egymagukban birtokháboritásnak tekinteni a fennforgó esetben annál kevésbé lehetett, mert a beszerzett közigazgatási iratokból kitűnően ugy a javítások előtt, mint azután a szóban forgó épület javítása elrendeltetett, ami az építési szabályzat értelmében közigazgatási hatáskörbe tartozik. (Curia P V. 2899/1928. — 1928. október hó 3-án.) A 27. Ingatlan haszonélvezete — írásbeli forma. Amikor a felperes az ingatlant a házasságkötéskor hozománykép, de okirat r