Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - A szerző nevének feltüntetésére való igény

2 A 10. Különélés jogtalansága. A birói gyakorlatban állandóan követett jogszabály azonban hogy még az alapos ok nélkül, sőt az életközösség megszakításának szándékával a házastársát elhagyó házasféltől sem tagadható meg annak visszafogadása s vele az életközösség folytatása, hacsak az életközösség megszakítása alkalmával tanúsított magatartása nem volt oly jellegű, melyet házastársa neki megbocsátani nem tartozott. Az életközösség visszaállítása végett visszatérő alperesnek a közvetlen ez után a kereset megindításából is megállapítható vissza nem fogadása s a visszafogadás megtagadásának ok nélküli volta következtében az alperes távolléte jogosulatlannak nem tekinthető, az erre alapított kereset tehát nem bír jogos alappal. (Curia P. III. 6497/1927. — 1928 október hó 4-én.) A 10. Gyermek elhanyagolása, mint házastársi kötelesség megsértése. Nem állhat ugyan meg az elsőbiróság Ítéletében foglalt s a fellebbezési bíróság ítéletében megfelelőleg nem helyesbített az a jogi álláspont, mintha az anyának gyermeke elhalálozása körüli gondatlansága a házastársi kötelesség szándékos ós súlyos megsértését meg nem állapithatná, mert a házastársi kötelességszegésnek csak szándékos cselekmény lehet az alapja, s nem a gondatlanságból elkövetett cselekmény, és pedig azért nem állhat meg: mert az anya részéről a segélyre s állandó gondozásra szoruló csecsemővel szemben általán, — a beteg csecsemővel szemben pedig különösen is kifejtendő szükséges ós kellő anyai gondozás elmulasztása maga. mint mulasztási cselekmény különösen, ha a gondosság hiánya oly fokú, hogy annak köteles kifejtése mellett a mulasztó mulasztása következményeit előre láthatta, — a házastársi kötelesség szándékos és súlyos megsértésének jogi alapjául szolgálhat. (Curia P. III. 6317/1927. — 1928. szeptember hó 20-án.) A 11. Végleges nőtartás megvonása érdemetlenség okából. Habár a házasság felbontásával a Ht. 73. §. értelmében a volt házastársak között a házasság meg is szűnt és ezért őket egymással szemben a házasági kötelékből származó házastársi kötelességek, igy a hitvestársi hűség, nem kötelezik, mégis a tartásnak a volt férjet terhelő szolgáltatása erkölcsileg csak addig indokolható, mig a nő társadalmi állásához nem illő és a közerkölcsökbe ütköző botrányos életmódjával, a tartásra érdemetlenné nem válik. Az alperesnek az a magatartása, hogy nős férfival éveiken keresztül folytatott szerelmi viszonyt és ezzel mások házaséielét feldúlta, ami miatt az alperes szeretőjének a neje az alperest az utcán meg is támadta; amiből az utcán verekedés is származott, magában is arra mutat, hogy az alperesnek a magaviselete botránkozás felkeltésére alkalmas volt és végül az a tény, hogy az alperesnek gyermeke is született: mindez együttvéve a m. kir. Cúriának a megítélése szerint az alperesnek társadalmi állására való tekintet nélkül alapos kö-